Pannon Filharmonikusok

Pécs kétezer évvel ezelőtt fejlődött várossá Sopianae néven. A rómaiak alapította település Pannonia egyik közigazgatási székhelyévé vált a III. század végére. Pécs az évszázadok során a szőlő és a bor, valamint a művészetek és a tudomány városaként vált ismertté.
1367-ben Nagy Lajos király itt alapította Magyarország első egyetemét, melyen ma a 25.000 hallgató magas színvonalú képzését 5000 oktató biztosítja.

Pécs soknemzetiségű város, amely a kétezer éves története során mindig különböző népek, kultúrák találkozási pontja volt. Az UNESCO 1998. március 31-én „Városok a békéért” díjat adományozott Pécsnek. A római kori Sopianae Kr.u. IV. századi ókeresztény temetőjét – mely a mai város központjában helyezkedik el – az UNESCO Világörökség Bizottsága 2000. decemberében a Világörökség részévé nyilvánította.

A dél-magyarországi Pécs ma Magyarország egyik legnagyobb városa. A település mediterrán éghajlatával, gazdag kulturális és diákéletével a turisták kedvenc célállomása, akik az évek során a „Mediterrán hangulatok városa” címmel tették ismertté Pécset az ország határain túl. Természeti adottságai, a település szerkezete, az építkezési szokások sajátosságaként a városba érkező idegenek Toscana vagy Lazio dombjai közt érezhetik magukat.
A kétezer éves kultúra, a város mediterrán éghajlata – s talán a jó bor – következtében Pécs a művészek kedvelt lakhelyévé vált. A város a tudomány, a művészetek, így a zene regionális központja.

A zenekar a város gazdag zenei és zenekari múltjának legjelentősebb képviselője, melynek jogelődje a Bécsből 1807-ben áttelepült Mozart-kortárs és Haydn-tanítvány Lickl György (Johann Georg) által 1811-ben alakított Zeneművész Társaság (Tonkünstler Sozietät), mely 1811. december 9-én adta első hangversenyét. Az alsó-ausztriai Lickl György J. Haydn-nél tanult zeneszerzést, s a 19. század elején már Bécs ünnepelt zeneszerzője. A pécsi püspök 1806-ban regens chori állást ajánlott a fiatal mesternek, akinek pécsi letelepedésével a város zenei élete intenzív fejlődésnek indult. Lickl az évek során bécsi zenészeket szerződtetett, s hamarosan Magyarország legjobb zenekarát hozta létre.

Az idők folyamán különböző neveken mindig működött a városban szimfonikus zenekar. Az 1830-as évek közepén jelentős operaelőadásokra került sor; a szimfonikus zenekar „Szabad Királyi Pécs Városi Zenekar” néven adta hangversenyeit. A hagyományokat folytatva 1871-ben megalakult a Pécsi Zeneegylet Zenekara, mely a XX. század közepéig magas színvonalon elégítette ki a város lakosságának zenekari igényeit.

A világháborút követő átmeneti visszaesést követően az Antal György kezdeményezésére létrejött Pécsi Szimfonikus Zenekar 1951. március 6-án adta első hangversenyét. A város zenekari életében jelentős változást hozott az 1956-os év: az Országos Filharmónia szerepvállalásával 1956. szeptember 1-én megkezdte működését a félig függetlenített Pécsi Filharmonikus Zenekar. Az 1811-ben megkezdett zenekarépítő munka 173 év utáni kiteljesedését az önálló művészeti intézmény létrehozása jelentette.

A Pécsi Szimfonikus Zenekar, mint önálló művészeti intézmény 1984-ben alakult meg Breitner Tamás karmester művészeti vezetésével, 92 zenekari művész taggal. A zenekar fenntartója azóta is Pécs Megyei Jogú Város. A hivatásos zenekar országos rangjának kivívásában döntő érdeme volt Breitner Tamás Liszt-díjas, Érdemes Művész városi zeneigazgatónak, valamint Szkladányi Péter zenekari igazgatónak.
Breitner Tamás színházi zeneigazgatóként a klasszikus-romantikus Mozart, Beethoven, Verdi, Puccini vonulat mellett szívesen tűzött repertoárra Wagner operákat, de segítője volt a XX. századi és kortárs opera színpadra állításának is. A zenekar vezető karmestereként Breitner Tamás legfőbb közönség- és zenekarnevelő tevékenysége a hazai és külföldi, XX. századi és kortárs zene területén nyilvánult meg. A zenekar élén vezényelt kortárs magyar kompozíciókból készített számtalan felvételt őriz a Magyar Rádió, s a magas színvonalú prezentációt néhány lemezfelvétel is bizonyítja. Debussy, Honegger, Hindemith, Prokofjev, Sztravinszkij és más külföldi zeneszerzők művei mellett hosszan sorolható a magyar kortárs komponisták alkotásainak előadási sora. Farkas Ferenc, Kadosa Pál, Maros Rudolf, Szervánszky Endre, Szabó Ferenc, Szelényi István, Lendvay Kamilló és Balassa Sándor művei egészítették ki a szinte teljesnek mondható Bartók- és Kodály-művekkel megalapozott XX.századi magyar repertoárt Breitner Tamás pécsi városi zeneigazgatói tevékenységében.

19 év városi zeneigazgatói tevékenység utáni - színházi zenei vezetői státuszát megtartó - nyugdíjba vonulása jelentette. A Pécsi Szimfonikus Zenekart 1989. január 1-jétől már igazgatói minőségben irányító Szkladányi Péter művészeti vezetőnek - vezető karmesternek Howard Williams-t szerződtette.
Az 1989. október 2-i vezető karmesteri bemutatkozó hangversenyén az angol származású maestro egy magyar programmal tette le a névjegyét: az estén elhangzott Erkel Hunyadi László nyitánya, Liszt Ferenc Magyar fantáziája, Bartók divertimentója, valamint Kodály Galántai táncai. Howard Williams hatalmas, mindeddig szunnyadó művészi energiákat szabadított fel a zenekarban. Az együttes művészeti vezetőjeként koncepciózusan nyitott egyrészt a későromantikus nagyzenekari alkotások felé, másrészt jelentős szerepet vállalt a XX. századi külföldi szerzők műveinek pécsi bemutatásában. Aktívan részt vett a kortárs magyar zeneszerzők (pl. Balassa, Kalmár) alkotásainak előadásában. Munkájának főbb vonulatai Dvořak, Rachmanyinov, Mahler, Sztravinsky, Messian műveihez köthetők. Magyarországon végzett művészi munkájának elismeréseként Howard Williams 1993-ban elnyerte Pécs M. J. Város Pro Civitate kitüntetését, valamint a Szerzői Jogvédő Hivatal elismerését az új magyar zene iránt való tevékenységéért.

A zenekar életében áttörő erejű fejlődést hozó Howard Williams által vezetett négyéves szakmai munka után Szkladányi Péter igazgató ismét külföldi karmestert szerződtetett Nicolás Pasquet személyében. Az Uruguay-ban született, de a német zenei iskolán nevelkedett művészeti vezető kiváló folytatója volt a korábban megkezdett tudatos zenekarépítő munkának.
1993-1996 közti vezető karmesteri ciklusát a műhelymunkára épített kiváló koncertek jellemezték. Művészeti vezetőként Pécsett keveset játszott szerzők műveiből indított a ciklusán átívelő sorozatot. Kiemelkedőek voltak Sosztakovics, Bruckner, Schumann interpretációi.
Nicolás Pasquet vezényletével 1994-ben indította az együttes nagyszabású hanglemezfelvétel sorozatát, mely százezres példányszámú kiadásával megteremtette az együttes nemzetközi ismertségét. A Naxos – Marco Polo hanglemezkiadó felkérésére a zenekar elkészítette Lajtha László összes szimfonikus zenekari művének CD-világpremierjét. A Pécsi Szimfonikus Zenekar a Lajtha-összkiadás nyomán a magyar zenekultúra egyetemes népszerűsítéséért 1998-ban a Bartók Béla / Pásztory Ditta díjban részesült.

Az 1997. szeptemberében indult zenei évadtól az igazgató ismét Howard Williams-t kérte fel az együttes vezetésére a vezető karmesteri feladatok ellátására. A három éves művészi vezetői ciklusban Howard Williams abban a szellemiségben folytatta tevékenységét, mely az első pécsi ciklusát is jellemezte. Emlékezetes oratorikus hangversenyeket adott a pécsi Bazilikában, befejezte Mahler valamennyi szimfóniáját átfogó sorozatát, és továbbra is rendszeresen vezényelte a kortárs magyar szerzők műveit. Hat Balassa Sándor művet tűzött a műsorára, melynek többsége ősbemutató volt, valamint szerepeltek a programban Dubrovay László, Orbán György és Durkó Zsolt szerzeményei is.

Howard Williams távozásával - 12 évi külföldi vezető karmesteri sorozatot megszakítva - Hamar Zsolt személyében egy rendkívül tehetséges, több hazai és nemzetközi karmesterversenyen elért győzelemmel, valamint nagysikerű koncertekkel bizonyított magyar vezetőkarmester vette át a Pécsi Szimfonikus Zenekar irányítását.
Hamar Zsolt zeneigazgató 2000/2001-es évadnyitó hangversenyén Wagner Trisztán és Izolda előjátéka, Izolda szerelmi halála, Mozart A-dúr klarinétversenye, majd Bartók Concerto-ja hangzott el. A pécsi közönség nagy érdeklődéssel, nyitottsággal fogadta az új zeneigazgatót, aki 2009. szeptemberi távozásáig a város ünnepelt, megbecsült vezető művészeként állt a közönség elé.

A 2003-as zenei évad jelentős személyi-szervezeti változást hozott a zenekar életében. Szkladányi Péter 18 igazgatói év után megvált a vezetői feladatoktól, 2003. január 1-jétől haláláig címzetes igazgatóként segítette az intézmény munkáját.
Az új menedzsment felállásával Hamar Zsolt zeneigazgató és Horváth Zsolt igazgató tervei alapján megkezdődött a zenekar átalakítása, melyeket Pécs M. J. Város közgyűlése határozatban is megerősített.
2003. szeptember 1-jétől az együttes széles spektrumú feladatait – mely magába foglalja Pécs és a Dél-dunántúli Régió hangversenyéletét, valamint a Pécsi Nemzeti Színház zenés darabjaiban való közreműködést - az együttes új szerkezeti koncepciójának megfelelően két művészeti együttes – egy 73 fős hangversenyzenekar és egy 22 fős Szimfonietta látja el.
A szakmai megújulás és minőségi váltás lehetőségét a kiváló művészeti irányítású két évtizedes koncepciózus munka, valamint az együtteshez az elmúlt évtizedben szerződött kimagasló képességű művészek adják. A zenekarnál megfogalmazott új stratégiai céloknak megfelelően a jubileumi évadtól az együttes intenzív regionális szerepet vállal (Kaposvár, Szekszárd, Eszék), sőt Budapesten is önálló bérletsorozattal jelentkezik. Az újragondolt működési területnek és céloknak megfelelően 20 éves fennállását ünneplő együttes 2004. január 1-jétől új arculattal – és ennek fontos elemeként új néven: Pannon Filharmonikusok folytatja magas színvonalú szakmai munkáját.

2009-2011-ig Peskó Zoltán zeneigazgató, vezető karmester, Vass András állandó karmester, zeneigazgató asszisztens közreműködésével vezette a zenekar művészeti munkáját, 2011-től Bogányi Tibor vezető karmester és Vass András állandó karmester irányítja a szakmai munkát.