Pannon Filharmonikusok

A Longosz egy mitológiai történetét feldolgozó művet a zenetörténészek egyértelműen a komponista és az egész zenei impresszionizmus egyik legkiforrottabb alkotásaként tartják számon, mely az ókori görög históriához egy úgynevezett „néma kórussal”, méretes fúvóskarral és tizenöt különféle ütőhangszerrel teremt különleges hangkulisszát. A kompozíció egyik legvonzóbb eleme a varázslatos hangzás, mely már az első pillanatokban rabul ejti a hallgatót.

A Daphnis és Chloé című balettet a századelő híres, párizsi Orosz Balett igazgatója, Szergej Gyagilev rendelte Raveltől. Az 1912-ben bemutatott, színpadi műként kevéssé sikeres Daphnis és Chloé a koncertpódiumon találta meg a közönséghez vezető utat. A szerző által „koreografált szimfóniának” titulált zenemű ma is gyakrabban hangzik el koncertelőadásban, mint szcenikus formában.

A Gyagilev-féle párizsi balett az orosz és a francia zeneszerzőket egyaránt inspirálta. Ezzel az iskolával az 1910-es években a balett műfaja újfajta értelmezést nyert. A Pannon Filharmonikusok az elmúlt 1-2 évben előszeretettel tűzte műsorra a fenti iskola műremekeit, köztük Debussy, Dukas, Sztravinszkij és Ravel alkotásait. A tavalyi évadban a „Debussy és Ravel nyomdokain kinőtt fa”, Sztravinszkij két balettjét is feldolgozta a társulat, ősszel a Tavaszi áldozatot, tavasszal a Tűzmadár című művet, idén februárban pedig Petruska meséje szólalt meg a koncertpódiumon. Az aktuális évadban a franciák kerültek sorra, 2014 őszén Debussy Jeux című tánckölteményét, Dukas La Péri című művét játszotta az együttes, illetve Ravel La valse című táncfantáziáját is színpadra vitte.

Ahogy az a fenti címekből is kiderül, amit a korabeli balett zeneszerzői apparátusa lekottázott, az közelít a költészethez. Mint azt Kocsis Zoltán, a szombati koncert karmestere megfogalmazta, „valamiért a komponisták fantáziája szárnyalt azokban az években, amikor már érezni lehetett az I. világháború közeledtét. Akkor tájt már mindenkiben ott lappangott az a Közép-Európában általános eluralkodott idegesség, mely később a háborúhoz vezetett. A zeneszerzők aztán talán mint az utolsó békeévek zeneköltői igyekeztek kiírni magukból azt a sok szépet, amit aztán az I. világháború elsöpört. A háború után az impresszionizmust gyorsan felváltotta az expresszionizmus. Ugyanakkor a fenti iskola még érezteti hatását, Bartók Fából faragott királyfi című művén például - ami már "háborús termék" - tételesen kitapinthatóak a Daphnis és Chloé zenei hatásai."

A Pannon Filharmonikusok a Daphnis és Chloé műsorra tűzésével a századelő e kivételes alkotói közegét szeretné közönsége elé idézni szombati koncertjén, melyen Ravel balettje mellett, Debussy Három noktürn című művét és Liszt Ferenc Esz-dúr zongoraversenyét játssza még a társulat. Utóbbi műben a hallgatóság Kocsis Krisztián zongorajátékát élvezheti. Közreműködik továbbá a Magyar Rádió Énekkara, Pad Zoltán vezetésével.