Pannon Filharmonikusok

Tíz éve hunyt el Szkladányi Péter, a Pécsi Szimfonikus Zenekar alapító igazgatója. A Pannon Filharmonikusok az évforduló tiszteletére emlékestet szervez, melynek Ön az egyik főszervezője.
Az emlékest nagyon okos kezdeményezése a zenekarnak. Ez egy kerek évforduló, jó alkalom erre. Azért tartom nagyon fontosnak, mert úgy látom, hogy a mai világban a pillanatnyi információk sokkal erősebbek és például a Művészeti Kar Zeneművészeti Intézetében, ahol tanítok, a hallgatóink sok olyan nagy nevet nem is ismernek, akik például a Zeneakadémián nekem professzoraim voltak. Bizonyos személyek tudatát életben kell tartani.

Hogyan tudná összefoglalni Szkladányi Péter életművének jelentőségét?
Szkladányi Péter Mohácsról származott értelmiségi családból. Gyerekkorában karmester akart lenni, Pécsett fuvolázni tanult, majd fuvolista lett az itteni zenekarban. Nagyon aktív volt. Rendkívül művelt, olvasott volt, tetemes mennyiségű könyvtára volt, beszélt franciául is. Mindig több akart lenni, mint amit a fuvolaszólam a zenekarban lehetővé tett számára. Amikor 1984-ben Magyarországon utolsóként önállósították a pécsi zenekart, Pécsi Szimfonikus Zenekar néven, őt kérte fel a Városi Tanács az igazgatásra. Ő indította el ezt a zenekart azon a professzionális úton, melynek a gyümölcsei ma már érezhetőek.

Így már érthető az est címe is, „A teremtő ember”...
Péter a Pécsi Szimfonikus Zenekaron kívül más formációkat is megteremtett. Az egyik a Mecsek Fúvósötös volt, mely évtizedeken keresztül jelentős szerepet töltött be nem csak Pécs, hanem Magyarország kamarazenei együttesei között is. Sőt, szerte Európában. A másik ilyen kitekintése, melynek én is részese voltam, Borsay Pál régen elhunyt zongoraművész kezdeményezésére hárman létrehoztunk egy reneszánsz együttest, ami arra is alkalmat adott, hogy ne csak a régi hangszereket vegyük elő, hanem elmélyedhessünk a régi stílusok kutatásában is, egészen a 12-13. századig visszamenőleg. Lehet, hogy innét jött Péternek az az ötlete, hogy a pécsi zenei múltat is elkezdi kutatni. Ebben a munkában a Baranya Megyei Levéltár segítette. Ez vezette oda Pétert, hogy a Székesegyház kottatárába eljutva régi nagy ismert pécsi elődök, többek közt Lickl György életművét is feldolgozza.

Mit szólna Szkladányi Péter ha élne, a mostani pécsi komolyzenei élethez?
Örömmel töltené el. Ő ezt akarta, ezen az úton indította el a zenekart.

Május 29-én a Szkladányi emlékest keretében egy pódiumbeszélgetésre is sor kerül, melyet Ön moderál. Kiket hívott meg a beszélgetésre?
Ott fog ülni az asztalnál volt tanára, Barth István, a zenekar részéről Vass Ágnes akkori koncertmester, Gergely László a Pécsi Szimfonietta koncertmestere, aki Szkladányi Péter biztatására költözött át Erdélyből. Meghívtam Howard Williamst, ő volt az első olyan külföldi karmester, aki Magyarországon munkát vállalt, ez szintén Péter érdeme. A Mecsek Fúvósötösből Paláncz Tamás jön. A Baranya Megyei Levéltár főigazgatója, Dr. Varga Dezső is tiszteletét teszi nálunk, aki szintén együtt dolgozott Péterrel. Szeretném megidézni a pódiumbeszélgetésen szalagról Szkladányi Pétert is, Kovács Attila számos riportjának az egyikét hallgathatjuk meg.

Az est zenei programja hogyan fog kapcsolódni Szkladányi Péterhez?
Haydn egyik legnagyobb oratóriuma, a Teremtés hangzik fel, a karmesteri pálca Howard Williams kezében lesz, akit mind a zenekar, mind a pécsi közönség egyaránt szeret. Egy ekkora oratórium előadása nem mindennapos zenei esemény. A pódiumbeszélgetés és a koncert között megtekinthető lesz néhány dokumentum kiállításszerűen Péter életéből, „Emlékeink képekben” címmel.

Forrás: www.pecsiriport.hu