Pannon Filharmonikusok

 Dóm tér - Pécsi Bazilika
A Pécsi Bazilika a 18. századtól hosszú időn keresztül a város zenei életének központja. Az első muzsikus Wittman János Mihály, aki 40 éven át volt a Dóm orgonistája német területről, feltehetőleg Wartburg vára környékéről 1712-ben érkezett Pécsre. A legjelentősebb ide szerződött muzsikusok és zeneszerzők külföldről, főleg Bécsből és a mai Ausztria területéről, illetve Csehországból érkeztek a székesegyház ének- és zenekarába: Deppisch Valentino (Bálint) (1746(?)-1782); Novotni Ferenc (1749-1806) orgonista, aki az 1800-tól az első hivatalosan is kinevezett karnagy (regens chori) volt. A később világhírűvé lett cseh zeneszerző Franz Krommer (Frantisek Kramarzs) 5 évig volt a zenekar tagja. Johann Georg Lickl (1769-1843) orgonista, karnagy, zeneszerző, az első magyarországi zenei „nyugdíjintézet” megalapítója. A Zeneművész és Énekes Társaság ugyanis a „muzsikus özvegyek és árvák segélyezését” is felvállalta. Első jótékonysági hangversenyüket 1811. december 9-én adták, amely dátum a mai Pannon Filharmonikusok – és korábbi jogelőd zenekarai, a Pécsi Filharmonikusok és a Pécsi Szimfonikusok – megalakulásának napja.  Lickl halála után szerződött Pécsre Hölzl Szeráf Ferenc Európa-hírű zeneszerző – aki részt vett Beethoven utolsó koncertjein, s akinek munkásságát Wagner is elismerte – aki 1884-ig vezette a kórust és zenekart. A székesegyház kottatára őrzi e komponisták műveit. A 20. század második felében a székesegyház adott otthont a pécsi zenei élet egyházzenei és oratórium-hangversenyeinek. Angster József, az Európa-hírű pécsi orgonaépítő mester 1891-ben itt építette fel 100. orgonáját, mely a legjobb „francia típusú” magyarországi orgonák közé tartozik.

A Pannon Filharmonikusok bérletesei részére a Pécsi Püspökség kedvezményes csomagot kínál a 2017/2018-as évad pécsi koncertjeinek idejére. A részletes csomagajánlat ide kattintva érhető el. 

 Dóm tér

A székesegyház előtti Dóm téren 1933-tól 1938-ig rendeztek Ünnepi Játékokat, melyeknek kiemelkedő jelentősége volt a város zenei életén túlmutatóan is. Az ötlet alapját Bartók Béla 1923-as egyetlen pécsi koncertje adta, amikor a világhírű zongoraművész-zeneszerző meglátva a székesegyház és az egész Dóm tér látványát, elmondta, hogy egész Európát bejárva nem találkozott olyan építészeti alkotással, ami ilyen mély benyomást tett volna rá. Az első alkalommal 1933-ban megrendezett Ünnepi Játékokon Pierné „A gyermekek keresztes hadjárata” című oratóriumát adták elő 5 alkalommal. 1936. júniusában Újházy György a régi misztériumjátékokat idéző Missa Solemnis, azaz Ünnepi mise című ünnepi drámája került előadásra, Liszt Ferenc eredetileg Pécsnek kért, majd Esztergomi misévé lett művével kísérve. 1945-ben a székesegyházban tartották Kodály Zoltán Missa Brevis, azaz Rövid mise című művének nyilvános bemutatóját. 1991 óta a Pécsi Napok zenei rendezvényeinek helyszíne. 2009-ben itt tartották az Operália Énekverseny gálakoncertjét, melyen Plácido Domingo a verseny győzteseivel és a Pannon Filharmonikusokkal adott közös koncertet csaknem tízezer ember előtt. 2009. augusztus 23-án, a Pécsi Püspökség és az Egyházmegye fennállásának ezer éves millenniumán a Dóm téren adta elő a Pannon Filharmonikusok Magyarországon első szabadtéri bemutatóként Gustav Mahler 8. „Ezrek” szimfóniáját közel 600 közreműködővel.

 Dóm tér - Liszt Ferenc szobor
A Püspöki palota erkélyén található Varga Imre Liszt Ferenc szobra (1983). 1846. október 27-én Liszt Ferenc – pécsi koncertjeit követően – megtekintette a székesegyházat és csaknem egy óráig játszott orgonáján, találkozott Scitovszky János püspökkel, aki megvásárolta zongoráját, és misét rendelt tőle a székesegyház felújítására.

 Sétatér - Cella Septichora Látógatóközpont
A Világörökség részévé nyilvánított ókeresztény mauzóleum napjaink egyik legérdekesebb művészeti helyszíne, amely kortárs képzőművészeti kiállításoknak és kamarazenei előadásoknak ad otthont.

 Sétatér - Amtmann-Weidinger obeliszk
A Felsősétatéren található a Sellyén született és Pécsett elhunyt Európa-hírű fuvolaművész, Amtmann Prosper (1809-1854) és a Pécsett született és élt vak fagottművész, a „fagott Paganinijének” nevezett Weidinger Imre (1792-1859) tiszteletére 1866-ban felavatott obeliszk. Az emlékművet Bartalis Mihály pécsi szobrászművész készítette, aki 1852-ben Lickl Györgynek, a Pannon Filharmonikusokat alapító karnagy-zeneszerzőnek síremlékét is elkészítette a Budai Külvárosi temetőben, faragta homokkőből. Az obeliszket 1913-ban újították fel, ma is az akkori állapotban látható. Különlegessége, hogy Pécs város zeneszerető közönségének adományaiból építették és újították fel, így tényleg a közönség háláját tükrözi. Amtmann Prosper nemcsak virtuóz fuvolista, de kiváló zeneszerző is volt, aki fuvolaművek mellett írt egy Kantátát és egy Magyar szimfónia alcímű Nyitányt is.

Szent István tér - Kodály Zoltán szobra
A szökőkút feletti részen található Kodály Zoltán szobra, Varga Imre alkotása, melyet 1976. október 24-én avattak fel.

 Szent István tér 8-10. - Leöwey Klára Gimnázium
A Leöwey Klára Gimnázium, azelőtt a Miasszonyunk zárda és iskola épülete. 1945. október 27-én a gimnázium dísztermében tartott előadást Kodály Zoltán az új magyar zenei nevelésről – elsősorban zenepedagógusoknak –, melyet a zenekonzervatórium növendékei szemléltettek, Agócsy László vezetésével. Ez volt az egyik alapja a „Kodály-módszer” pécsi meghirdetésének. Itt őrzik azt a zongorát, melyen Liszt Ferenc pécsi hangversenyén játszott. Ezt a Bösendorfer zongorát megvette, és később a zárdának ajándékozta Scitovszky püspök. Itt találta meg dr. Csekey István egyetemi tanár, akinek szorgos kutatómunkája eredményeként sikerült a zongorát azonosítani. 1968-81 között itt tanított id. Jandó Jenő (1928-2008) a gimnázium leánykarának vezetője, zeneszerző, a Pécsi Madrigálkórus karnagya, Jandó Jenő világhírű zongoraművész édesapja. 1982-től dr. Szabó Szabolcs karnagy vezetésével az iskola leány- és vegyeskara különösen a Keszthelyi Helikonokon ért el országosan kimagasló eredményeket.

 Apáca utca 12. - A Pécsi Dalárda szülőháza
A 19. században a Szigriszt-féle „óvóintézet” épülete, ennek játéktermét ajánlotta fel a tulajdonos a Pécsi Dalárda céljaira, melyet 1861-ben Wachauer Károly karnagy (1829-1890) hat lelkes pécsi dalossal alapított. Az első dalárda 1847-ben Hölzl Szeráf Ferenc, székesegyházi karnagy elnökletével alakult meg, Liszt Ferenc pécsi látogatásának hatására, de az 1848-as forradalom és szabadságharc miatt beszüntette működését. Az 1862-ben újjáalakult Pécsi Dalárda országszerte, sőt nemzetközileg ismertté vált Grácban, Salzburgban, Zürichben adott fellépése nyomán. Liszt mellett tiszteletbeli taggá választották Erkel Ferencet, aki Petőfi Sándor versére írt „Elvennélek” című férfikari művét a Pécsi Dalárdának ajánlotta. Az 1948-ig működött kórusnak köszönhetően szólaltak meg Pécsett először a zenetörténet legszebb oratórikus művei közül Mozart és Verdi Rekviemje, Haydn és Beethoven alkotásai. Beethoven születésének 100. évfordulóján olyan kiváló teljesítményt nyújtottak, hogy Hölzl Szeráf Ferenc nekik adományozta a Beethoven halálakor Anton Sauter költő barátja által levágott hajfürtöt, melyet Hölzlre bíztak. Az ereklyét a kórus 1948-ig őrizte, utána a Janus Pannonius Múzeumba került, majd 1958-ban Martonvásárra, az akkor alapított Beethoven Múzeumba.

Az egykori Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatának, ma a Pécsi Tudományegyetem Zeneművészeti Intézetének épülete. Itt lakott 1772-74 között Deppisch Valentino (Bálint) a pécsi székesegyházi zenekar első kiemelkedő tehetségű zeneszerzője és muzsikusa, akit Pécs „Mozartjának” is neveztek. Az épület eredetileg apácazárda és leánynevelő intézet, később főreáliskola, polgári fiúiskola, zeneiskola és zenekonzervatórium volt. A Kürschner Emánuel által vezetett zeneiskola 1913-tól, majd 1918-tól kapott itt helyet. Az 1930-as években az ebben és a szomszéd épületben is működő polgári fiúiskola kórusával mutatta be Agócsy László Kodály műveit először Pécsett. 1943-től itt működött a zenekonzervatórium, melynek igazgatója az akkor már világhírű zongoraművész és zeneszerző, Takács Jenő volt. Takács kiváló művész-tanárokat szerződtetve Pécs koncertéletét is megújította. 1945 őszén a Pécsett tartózkodó Kodály Zoltánt meghívták tanóráikra. Részben ezek eredményeként az iskola diákjai mutatták be Kodály Gyermektáncok című zongoradarabjait a Pécsi Nemzeti Színházban, 1945. november 19-én. Kodály épp a pécsi konzervatórium eredményeire hivatkozva Pécsett hirdette meg az új magyar zenepedagógia elveit, mely később „Kodály-módszerként” vált világszerte ismertté. Kodály Zoltán később, 1962-ben szintén a pécsi ének-zeneoktatás eredményeinek elismeréseként ajánlotta Agócsy Lászlónak „A pécsi Éneklő Ifjúság vezérének” Az éneklő ifjúság című, dr. Vargha Károly pécsi költő és műfordító versére írott művét. 1953-tól itt működött a Zeneművészeti Szakiskola, majd 1965-től a Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozata Antal György vezetésével, aki a híres pécsi Liszt Ferenc Kórus alapító karnagya is volt. Neki és az őt követő igazgatóknak, Sasvári Attilának, Kircsi Lászlónak, Király Csabának és Neumayer Károlynak köszönhetően az ország egyik legerősebb zenei felsőoktatási bázisa működik Pécsett, kiegészítve a Tanárképző Főiskola, majd az egyetem kiváló tanáraival.

 Mátyás király utca 17. - ének-zene tagozatos általános iskola
Az épületben működik Pécs első ének-zene tagozatos általános iskolája 1964-től. Az iskola épülete, a szomszédos Mátyás király u. 15. számú épülettel együtt eredetileg a leány-nevelő intézetnek adott otthont, 1768-tól folyt itt a tanítás, majd 1914-től fiúkat is oktattak. Ebben az épületben működött a Polgári Fiúiskola, s a fiúiskola kórusa¬ itt énekelte Agócsy László vezényletével az első Kodály-műveket. Az emelt szintű ének-zene oktatás 60-as évek eleji bevezetése óta az iskola gyermek-kara Ligeti Andor vezetésével rendszeresen részt vett a Pécsi Nemzeti Színház operaelőadásaiban, valamint a nagyzenekari hangversenyeken. Kunváriné Okos Ilona vezetésével az iskola kórusa hazai és nemzetközi versenyeken és fesztiválokon is sikerrel képviselte a magyar zeneoktatást és a Kodály-módszert. Az iskola híres, egykori muzsikus növendékei közé tartozott Sólyom László, későbbi köztársasági elnök, aki a főiskolán Bánky József zongorista növendéke volt. Ide járt Kováts Kolos a világhírű operaénekes, basszista; Bukszár Márta, Megyesi Schwartz Lúcia énekesek; Ligeti András hegedűművész, Kossuth-díjas karmester, Schóber Tamás karnagy, zeneszerző, Szabó Dániel dzsessz-zongorista és Szamosi Szabolcs orgonaművész is.

 Várady Antal utca 7. - Vasutas Művelődési Ház
A Vasutas Művelődési Ház épületében működik és tartja próbáit Európa egyik legjobb amatőr fúvószenekara, a Pécsi Vasutas Koncertfúvós-zenekar, amely Neumayer Károly vezetésével az 1990-es évektől szinte minden európai amatőr fúvószenekari versenyt megnyert, többek között 2001-ben a Hollandiában megrendezett fúvósolimpiát.

Ferencesek utcája 35. - Hotel Minaret épülete
A Hotel Minaret épülete, korábban ferences rendi kolostor. Udvarán gyakran rendeztek az 1970-es évektől komoly- és könnyűzenei, valamint dzsesszkoncerteket.

 Ferencesek utcája 37.
A ferencrendiek temploma volt, ma is Ferences templom néven ismert. Zenés szentmisék helyszíne, különösen az ezredfordulót követően a Pécsi Bazilika Mozart Kórusa és Zenekara révén vált sorozatok helyszínévé.

 Szent István tér 17. - Civil Közösségek Háza
Az 1958-ban alakult Európa-hírű Pécsi Kamarakórus otthona. A Tillai Aurél által vezetett együttes a pécsi kórusok közül nemzetközi kórusversenyen a legtöbb díjat nyerte. Életre hívói, házigazdái, rendszeres szereplői a pécsi Kamarakórus Fesztiválnak. Az 1984-től nemzetközivé váló esemény sikere és a házigazda együttes európai színvonala révén adhatott otthont Pécs az 1988-as Europa Cantatnak. 1980-tól Breitner Tamás városi zeneigazgatónak meghívására kezdtek részt venni Pécs oratórium-hangversenyein. A Pécsi Kamarakórust és Tillai Aurélt 2005-ben Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.

 Esze Tamás u. 5. - Kultúrkert
Az elmúlt években zenei programok, főleg dzsessz és könnyűzenei programok helyszíne és ezek révén a város művésztársadalmának szabadtéri találkozóhelye.

Janus Pannonius utca 11. - Csontváry Múzeum
Az 1894-ben épült épületben 1897-től tartottak főleg kamarazenei és kóruskoncerteket, melyeken az első időkben a Pécsi Dalárda mellett olyan világhírű magyar muzsikusok is felléptek, mint Dohnányi Ernő zongoraművész, vagy Telményi Emil és Zathureczky Ede hegedűművészek. 1973-ban Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) magyar szimbolista festő képeiből nyílt állandó kiállítás a nagyteremben, mely ragyogó helyszínt kínált továbbra is kórus-, dal- és kamarahangversenyeknek, amelyek mint Csontváry-matinék vonultak be Pécs zenetörténetébe. 1983. április 14-én a kibővített és átrendezett Csontváry Múzeum megnyitási ünnepségén Szokolay Sándor zeneszerző által megzenésített Weöres Sándor verseket adott elő „Örvendj, Pécs!” címmel a Pécsi Kamarakórus – akkori nevén Nevelők Háza Kamarakórus – és az akkor Pécsi Filharmonikus Zenekar tagjaiból álló Mecsek Fúvósötös.

Janus Pannonius utca 7.
E házban lakott 1927-től Gáspárné Schlezák Auguszta (1894-1966) énekművésznő és tanár, - Leo Slezak, világhírű osztrák tenorista unokahúga - aki rendszeres szereplője volt a pécsi oratórium-hangversenyeknek és dalesteknek.

Janus Pannonius u 4.
E házban lakott a kiváló pécsi orgonaművész, Halász Béla (1908-1991), aki 55 éven át volt a pécsi székesegyház orgonistája. 1945-ben az ő közreműködésével mutatták be a Püspöki Énekiskola fiúkórusának tagjai Kodály Missa brevis című művét, 1966-ban pedig közreműködött Benjamin Britten (1913-1976) angol zeneszerző Missa brevisének, melyet a Janus Pannonius Gimnázium leánykara adott elő Ivasivka Mátyás vezényletével, magyarországi bemutatójában.

 Káptalan utca 6.
Martyn Ferenc (1899-1986) kaposvári születésű, élete nagy részében Pécsett élt és alkotott festőművész háza, mely az 1960-as évektől gyakori helyszíne volt úgynevezett házi muzsikálásoknak. Ezeken a pécsi művészvilág legkiválóbbjai vettek részt, rendszeresen fellépett a Mecsek Fúvósötös, s a 70-es évektől már Pécsre újra visszatérő Takács Jenő, az egykori pécsi konzervatóriumi igazgató és zeneszerző-zongoraművész, a világ valaha élt legidősebb zeneszerzője, aki 1902-től 2005-ben bekövetkezett haláláig 103 évet élt.

 Káptalan utca 4.
A Modern Magyar Képtár egyik jelentős gyűjteményének helyszíne, udvarának közepén található Pierre Székely (1923-2001) 1990-ben felállított „Hajnali ének” című szobra. A képtár mellett található Káptalan utcai Szabadtéri Színpad az 1950-es évek óta rendszeresen szolgált koncertek helyszíneként. 1956. augusztus 12-én, a Széchenyi téren felállított Hunyadi János-lovasszobor felavatásának alkalmából itt adták elő Sugár Rezső (1919-1988) 1953-ban komponált Hunyadi (Hős ének) című oratóriumát (Liszt Ferenc Kórus, Pécsi Szimfonikus Zenekar, Karmester: Vaszy Viktor) Több színházi produkciónak, nyáresti zenés színházi előadásoknak, és szabadtéri koncerteknek, a Pécsi Szabadtéri Játékoknak is otthont adó helyszín.

Szepesy Ignác utca 14. - Püspöki Énekiskola
A korábban Szepesy Ignác püspök nevét viselő utca végén, a 14. szám alatt található a Dulánszky Nándor pécsi püspök által életre hívott gregorián alapú Püspöki Énekiskola 1889-ben felavatott épülete. Az énekiskola alapítója Glatt Ignác volt, őt Lajos Gyula, majd Mayer Ferenc követte. Az iskola túlsó oldalán, a mai Hunyadi út 7-9-ben laktak a székesegyházi zeneszerzők közül többek között Deppisch, Novotni és Lickl is.

Szepesy Ignác utca 1. - Az első pécsi városi zeneiskola
1788-ban megalakult az első pécsi városi zeneiskola. A Mária Terézia „Ratio educationis” rendelete nyomán létrejött intézmény hosszú ideig úgy működött, mint az akkori városi elemi iskola egyik tagozata. Az első zenetanító Svoboda Gáspár volt, őt Jüssel Ferenc követte, majd Wimmer Ede József, Gungl János, Lőhr Vilmos és Hoffer Károly. Az 1908-ban újjáalakult Városi Zeneiskola igazgatója Kürschner Emánuel volt. A Zenekedvelők Egyesületének szimfonikus zenekara szombatonként az emeleti teremben tartotta próbáit. Itt található Lickl György aranybetűs emléktáblája. Az 1952-től működő Liszt Ferenc Zeneiskola épülete a Rákóczi út 68-ban található.

 Széchenyi tér 11. - A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma
A hivatalosan 1687-ben megalakult iskola épületét 1716-1726 között a jezsuiták építették, majd a ciszterci rend vette át, akik 1935-ben építették újjá. Az 1930-as években Nyolczas Ipoly paptanár vezetésével a korábban működő kórusok mellett fúvószenekara alakult. Itt működött 1942-1944 között az ország első diák rádióstúdiója, dr. Nádor Tamás vezetésével, aki később a Pécsi Rádió zenei szerkesztője és Pécs zenetörténetének jeles kutatója lett. Az 1950-es évek első felétől az iskolának saját szimfonikus zenekara is volt. Zenei életének fénykora az 1957-től kezdődő időszak, amikor Ivasivka Mátyás, a Kodály-módszer egyik kiváló pécsi zenepedagógusa vette át a tanítás mellett az iskola zenei együtteseit, és megalapította az iskola vegyeskarát. Ivasivka Mátyás vezetésével alakult meg Magyarország első Carl Orff német zeneszerzőről elnevezett Orff zenekara, mely főleg különleges ütőhangszereket is felhasználó művek előadásával váltott ki nemzetközi érdeklődést.

 Széchenyi tér
Pécs városának egykori vásártere, amely mint az egyik legnagyobb találkozóhely zenei eseményeknek is helyszínt biztosított. Az 1860-as évektől főleg nagyszabású kórus- és dalos találkozóknak, az 1960-as évek közepétől fúvószenekari térzenéknek a helyszíne. 1993-tól itt rendezik a pécsi Európai Bordalfesztiválok záró szabadtéri gáláját, rendszeres komoly- és könnyűzenei szabadtéri koncertek helyszíne. 1967-ben itt ünnepelték meg a Pécsi Éneklő Ifjúság mozgalom 40. évfordulóját, a török korban épített Dzsámiban rendszeresen tartottak orgona- és kóruskoncerteket. A Széchenyi tér és a Mária utca sarkán Pécs első, 1840-ben épült kőszínháza, mely 1888-as lebontásáig hangversenyek helyszíne is volt. 1846. október 25-én e kőszínházban adta első koncertjét Liszt Ferenc, melynek fennmaradt műsorlapján olvasható a koncert teljes műsora.

 Hild udvar - Művészetek és Irodalom Háza 
Az 1987-ben átadott ház főleg a kamarazenei koncerteknek helyet adó egyik legjelentősebb pécsi koncerthelyszín volt két évtizeden át, de az udvarában is rendeztek főleg fúvós koncerteket. A legkiválóbb pécsi és hazai muzsikusok mellett itt hangversenyezett 1998-ban Zsigmondy Dénes, a világhírű, Amerikában élő hegedűművész, és itt tartotta Beethoven-, Liszt-, Liszt és Schumann-, Chopin-zongorasorozatait Király Csaba zongoraművész.

 Király utca 5. - Hotel Palatinus
A szálloda nagyterme az 1920-as évektől évtizedeken át Pécs egyik legjelentősebb hangversenyterme volt. 1923. október 30-án itt adta egyetlen pécsi hangversenyét Bartók Béla. Ennek emlékét 1965 óta emléktábla őrzi a ma már Bartók Teremnek nevezett nagyterem falán. Ebben a teremben tartotta több hangversenyét Dohnányi Ernő, a világhírű zongoraművész és zeneszerző, aki 1924-ben itt mutatta be fiatalabb társainak, Bartóknak és Kodálynak folklorista nyomdokait követő zongoraciklusát, a Ruralia hungaricát, ami a magyar vidék, a falusi zenei világ hangvételét idézi. Pécs legkiválóbb zongoraművészei, így például Sass Dezső és Jandó Jenő mellett olyan világhírű magyar muzsikusok léptek fel itt, mint Gertler Endre és Telmányi Emil hegedű-, Fischer Annie zongoraművész. Zenekari koncerteknek is helyszíne volt. A Pécsi Szimfonikusok zenei fesztiváljain Bartók emlékkoncertek helyszíne volt 1992-2002 között, 2008 óta a Pannon Filharmonikusok kamarakoncertjeinek, és egyedi kamaraesteknek helyszíne a bálteremként is szolgáló nagyterem.

 Színház tér - Pécsi Nemzeti Színház
Az 1895-ben megnyílt Pécsi Nemzeti Színházban az alapítás évében alakult a Pécsi Zenekedvelők Egyesülete és Zenekara, melynek köszönhetően a színház az alapítás évétől kezdve a város egyik legjelentősebb zenekari koncerthelyszíne. 1897-ben itt volt Verdi Rekviemjének első vidéki bemutatója Magyarországon – 90 tagú kórus és a katonazenekarral megerősített Zenekedvelők Egyesületének 80 tagú zenekara közreműködésével, a Kölnből Pécsre jött Löhr Vilmos vezényletével. A színház falai között rendszeresen voltak saját és meghívott énekesekkel és vendégtársulatokkal színpadra vitt operaelőadások: a csúcspontot Asszonyi László operaénekes színházigazgató periódusa jelentette, ekkor évi 10 előadás bemutatására került sor. 1927-ben a Pécsi Dalárda Hoffer Károly egykori pécsi karnagy emlékére dalos ünnepséget rendezett 12 iskolai énekkar több mint ezer énekesének közreműködésével. A dalest az alapja a később Pécsi Éneklő Ifjúságnak nevezett mozgalomnak, mely a Kodály-módszer egyik legjelentősebb énekes rendezvénysorozatává vált. 1945. november 19-én a színházban rendezett Kodály-hangversenyen Kodály Zoltán tartott előadást „Magyar zenei nevelés” címmel, amely az ún. Kodály-módszer meghirdetését jelentette. Itt hangzott el Kodály „Gyermektáncok fekete billentyűkre” című zongoraművének és Psalmus hungaricus című művének ősbemutatója. Fél évszázada, 1959-ben alakult meg a színház önálló operatársulata. Az operaelőadásokban rendszeresen részt vesz a Pannon Filharmonikusok kamaraszimfonikus zenekara, a Pécsi Szimfonietta és a Pécsi Balett is. A Pécsi Nemzeti Színház 1956-tól a pécsi szimfonikus zenekari koncertek fontos helyszíne, a színház előtti tér fúvószenekari térzenék, promenade-koncertek és táncházak színhelye.

Színház tér 1. - Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínháza
A Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínháza korábban, az 1930-as, 40-es évekig Vigadó néven volt ismert. Az épület dísztermében hangversenyek és dalestek is voltak, s kezdetben ez a terem volt a Zenekedvelők Egyesületének próbaterme is. A Pécsi Nemzeti Színházat 1984 és 1991 között átalakították, ebben az időszakban a Kamaraszínházban tartottak főként oratóriumjellegű operaelőadásokat.

Színház tér - Dominikánus ház
A Dominikánus Ház az elmúlt években lett a kamarazenei koncertek egyik fontos helyszíne. Az épület aljában található a Filharmónia jegyirodája.

 Király utca 13. - Fegyveres Erők Klubja
A Fegyveres Erők Klubja (FEK) az 1960-as évektől gyakori koncerthelyszín volt, főleg kórus és kamarazenei koncerteknek, néha kisebb zenekari produkcióknak is otthont adva. A 60-as években rádiófelvételeket is készített itt a Pécsi Rádió. Az ezredfordulón a Pécsi Szimfonikus Zenekar – a Pannon Filharmonikusok közvetlen jogelődje – itt tartotta egyik első interaktív, a közönség közötti elhelyezkedéssel megvalósított hangversenyét, melyen Cimarosa A karmester című kisoperája aratott  különösen nagy sikert, Vághelyi Gábor baritonista éneklésével és vezényletével.

 Király utca 15. - Hattyú-ház
Az 1800-as évek elejétől Rihmer István házának emeleti nagytermében rendezték a pécsi színielőadásokat, később zenei programokat is. Az 1846-ban Pécsre látogató Liszt Ferenc a Hattyúház nagytermében jótékony célú hangversenyt adott, melynek teljes bevételét - 350 pengőforintot - átadta Scitovszky János püspöknek. Az adományból épült meg a budai külvárosi temető kápolnája, melyet 1981-ben bontottak el. A Hattyúházban adta első dalestjét az 1862-ben megalakult Európa-hírű Pécsi Dalárda. Itt koncertezett 1870-ben a világhírű magyar hegedűművész, Reményi Ede, valamint 1886-ban a Hubay Jenő hegedű- és Popper Dávid gordonkaművész nevével fémjelzett Hubay-Popper vonósnégyes.

Király utca 19. - Vasváry Ház
Ez a reprezentatív homlokzatú épület, az egykori tulajdonosról elnevezett ún. Vasváry Ház ad otthont csaknem 3 évtizede a Pannon Filharmonikusok és a jogelőd Pécsi Szimfonikus Zenekar menedzsmentjének, mint a zenekar hivatalos székháza. Itt volt az intézmény kamaraszimfonikus zenekarának próbaterme. A székház falát Zsolnay Vilmos jeles pécsi zenészekről készült festményei díszítik, a zenekar alapítójáról, Lickl János Györgyről és az Európa hírű, Sellyén született Pécsett elhunyt fuvolaművészről, Amtmann Prosperről.

A Vasváry Ház adott otthont az Angster-család orgonaépítő tevékenységéről szóló időszaki kiállításnak. Pécs egyik világszerte legismertebb hangszerműhelyét az 1834 és 1918 között élt, a Baranya megyei Kácsfaluban született és Pécsett elhunyt Angster József alapította, 1867-ben. Működésének 80 éve alatt 1300 orgonát gyártott hazai és külföldi megrendelésre. Főleg a romantikus francia típusú nagy orgonák gyártásában volt világszínvonalú az Angster-orgonagyár tevékenysége, melyet az 1948-as kommunista hatalomátvétel és államosítást követően szüntettek meg. Hagyományait a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra folytatja 1994 óta a Budai külvárosban. Az Angster orgona- és harmóniumgyár egykori épülete a Király utcától északra, a Mária utcában található.

 Király utca 81-83. - Az egykori Liszt Ferenc Hangversenyterem
A korábbi Budai Külvárosi Katolikus Kör termét Antal György karnagy, főiskolai igazgató kezdeményezésére alakították át 1953-ban Pécs zenei életét szolgáló hangversenyteremmé, mely életveszélyessé nyilvánításáig, 2003-ig viselte a Liszt Ferenc Hangversenyterem nevet. 1954-től itt koncertezett a Liszt Ferenc Kórus és a Pécsi Filharmonikus Zenekar, majd később a Pécsi Szimfonikus Zenekar is. 1964-ben épült orgonáját Vönöczky Endre tervezte, s ekkortól adott otthont a Pécsi Kamarakórus Fesztiváloknak, majd később a Pécsi Nemzetközi Ifjúsági Zenei Táborok gálahangversenyeinek. Falai között – ahol zeneművek pécsi ősbemutatóira is sor került – olyan világhírű muzsikusok léptek fel, mint Szvjatoszlav Richter, Anda Géza, Fischer Annie, Lazar Bermann, Cziffra György, Földes Andor, Sebők György, Jeanne-Marie Darré zongoristák, a karmesterek közül pedig Lamberto Gardelli, Kirill Kondrasin, Milan Horvat, Angelo Ephrikian, Roberto Benzi, Kobayashi Ken-Ichiro, vagy Ferencsik János.

 Felsővámház u. 72. - Do-Zso
A pécsi zenei életnek különösen a 70-es, 80-as években jelentős, sokszínű programoknak teret adó helyszíne. Itt koncertezett például 1985-ben a magyar „repetitív zene” előadójaként számon tartott „180-as csoport” nevű formáció, de az ismer könnyűzenei pécsi együttes, a Kispál és a Borz is itt kezdte pályafutását.

 Kodály Központ
A 2010-ben, Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa Program keretében megépülő új koncert- és konferenciaközpont a szomszédságában megépülő Zsolnay Kulturális Negyeddel és Tudásközponttal a város új kulturális központjává vált. Az 1000 fő befogadásra alkalmas, európai színvonalú, modern stúdiótechnikával felszerelt hangversenyterem, és annak szakmai működtetését ellátó Pannon Filharmonikusok Pécs városát a Déli Kulturális Övezet zenei centrumává kívánja fejleszteni. Az alkotóházként működő hangversenyterem kreatív gyerek- és ifjúsági programokat, filmzenei projekteket, a művészeti műfajok együttműködésével létrejövő innovatív zenei élményeket, zenés színházi előadásokat és számos újdonságot kínál 2010 decemberétől a pécsieknek és Pécsre látogatóknak.