Pannon Filharmonikusok

A neves zongorista jelenléte már önmagában is fantasztikus élménnyel kecsegtet, de ezen túl Vass András a PFZ szimpatikus, fiatal karmestere egy zseniális „csavarral” teszi még érdekesebbé a csütörtöki Kodály Központban elhangzó koncertet. Schubert "A halál és a lányka" című vonósnégyesének szimfonikus zenekari változatát adják elő, melyet ő hangszerelt. Az ősbemutató igazi zenei csemegét ígér.

A zongora arca sorozat egyik nagy egyénisége Frankl Péter. Hogyan merült fel a világhírű művész meghívásának gondolata?

Egy magyarországi hangversenyen találkoztunk, ott merült fel annak a gondolata, hogy meghívjuk őt a Pannon Filharmonikusokhoz játszani. Frankl Péter a ma élő magyar zongoristák között az egyik legelismertebb és nemzetközileg is magasan jegyzett zongoraművész. Mind nekem, mind a zenekarnak óriási megtiszteltetés, hogy vele játszhatunk.

Frankl Péter világhírű magyar zongoraművész-  a koncert szólistája. Ki állította össze a koncert műsorát?

A tervezés időszakában több verzió is jelen volt, így Mozart c-moll zongoraversenye is szóba került, mint műsorra tűzendő darab, de később átkerült egy másik koncert anyagába. Ezek után maradtunk a Schumann zongoraversenynél, Mozart és Schubert műve pedig ezt, mintegy keretbe foglalja hangneménél, hangulatánál és karakterénél fogva.

Mi motiválta önt a vonósnégyes átiratakor?

Már amikor először találkoztam a művel, valahogy már akkor felmerült bennem egy nagyzenekari átirat gondolata. Később ezt koncertélményeim méginkább elmélyítették és, úgymond elvetették bennem az ötlet magját, melyet 2011-ben tett követett, azaz meghangszereltem a művet nagyzenekarra.

Mennyiben lesz ez a mű más, mint az eredeti? Belső arányaiban, hangulatában, hangzásában milyen irányba mozdul a darab?
Igyekeztem a kamarazene gondolatiságát átvinni a nagyzenekari hangzásra, hiszen egyértelmű, hogy egy kamarazenei mű egész másképp „szól”, hangzik, mintegy szimfonikus alkotás. Kisebb az együttes és másfajta hangszerek találhatók benne, a szimfonikusoknál fúvósok, ütősök is játszanak. A hangszerelés maga és az átdolgozás arra épül, hogy a kamarazenében előforduló egészen szélsőséges hangulatok, szépséges érzelmek, erőteljes dinamikai váltások ugyanúgy jelenjenek meg a nagyzenekari előadásban is. A zenekari apparátus egyébként Schubert korának megfelelő méretű, ez azt jelenti, hogy mind a fafúvós, mind a rézfúvós, valamint a vonóskar összeállítása nagyjából a korabeli zenekarra hasonlít. Persze azzal a kiegészítéssel, hogy például Schubertnél sohasem találunk kontra fagottot, ellenben Beethoven-nél és Brahms-nál igen.

Az ön képzettségét nézve felmerül a kérdés, korábban miért nem foglalkozott ilyen jellegű átiratok készítésével?

A Zeneakadémián kezdtem foglalkozni a hangszereléssel, akkor írtam át rövidebb műveket és tételeket, de ez volt az első nagy projekt, amelybe belefogtam és vélhetően alkalmas lesz egy nagyzenekari megszólaláshoz. Nem volt kis feladat, már ha csak azt nézzük, hogy ez egy majdnem háromnegyedórás mű.

Pécsett nagyon vájt fülű és szakértő közönsége van a zenekarnak, de mi a helyzet Budapesten, ahol rendszeresen koncertezik a Pannon Filharmonikusok?
Május negyedikén ugyanezt a műsort adjuk elő a MÜPA-ban. Akár az elősző évben, úgy most is teltházas koncertjeink lesznek, úgy érzem nincs okunk panaszra, hiszen most is minden jegy elkelt, úgy, hogy a zenekar kisebb színpadon játszik, hogy plusz sorokat lehessen betenni a nézőtérre.

Mikor találkozhatunk a későbbiekben Vass Andrással a PFZ élén?

A jövő héten, május 11-én szombaton, Pécsett, a zenekar ifjú harsona tehetsége Bencze Csaba lép fel szólistaként, ahol Debussytől az Egy faun délutánja,  Mendelssohn Szentivánéji álom című kísérőzenéje, valamint Bourgeois  Harsonaversenye lesz műsoron. Úgy érzem érdemes lesz akkor is ellátogatni a közönségnek a Kodály Központba.