Pannon Filharmonikusok

www.pfz.hu
Regisztráció

europa cantat

civitatis

Húsvéti ünnepi hangverseny a Pécsi Bazilikában

Húsvét ünnepének összetett üzenete mindegyikünk számára hordoz jelentést. Keresztény hitűek számára a legnagyobb ünnep, amely a föltámadás ígéretével vigasztalást, reményt és erőt ad, és biztosít arról, hogy életünk többre hivatott, mint amennyi a Földön töltött évekbe belefér. A nem hívők számára a húsvét a természet téli álomból való ébredését, az élővilág, a tavaszi színek, illatok, hangulatok „feltámadását” jelenti, amelyet megannyi vidám tradicionális rítus tesz még örömtelibbé.

Szeressük bármely okból a húsvétot, a Pannon Filharmonikusok ünnepi hangversenye mindenki számára emelkedett zenei pillanatokat kínál. A kiváló pécsi kórusok közreműködésével létrejövő hangverseny hangjai az egyetemes zenetörténet legnagyobb alkotásainak segítségével engednek elmerülni a fájdalom, a gyász, az átváltozás, a katarzis és a feltámadás reményének érzésében, egy olyan szakrális térben, amely még inkább felerősíti a húsvéti misztérium átélésének élményét.

 

Bogányi Tibor vezényletével három mű csendül fel március 26-án a Pécsi Bazilikában. Elsőként Giuseppe Verdi Négy szent ének című kompozíciójának 1890-ben írt Laudi alla Vergine Maria című darabja hangzik el. Az ének G-dúr hangnemben írt a cappella női kar, amelyben a zeneszerző Dante  Isteni színjátékának harmadik könyvéből, a Paradicsomból meríti szövegét. Az életműnek ez a kristálytisztán áttetsző, szinte törékeny darabja a maga klasszikus egyszerűségében hordozza a „mindenen túliság” nemes pompáját.

 

 

 

A koncert második tételeként felcsendülő Richard Strauss mű, a Gyász Münchenért egy hatalmas gyászdarabhoz készült vázlat, amelyben az idős mester elsiratja hazája sorsát, és a II. világégésben bombatámadást szenvedett Münchent, Weimart, Drezdát.   A komor hangulatú kezdet Beethoven Eroicájának gyászindulóját idézi, mégsem hatja át az alkotást kétségbeesés. Strauss művészi létének rezüméje ez, saját szavai szerint egész életének visszatükrözése.


A hangverseny záró darabja Francis Jean Marcel Poulenc Stabat Mater című műve, amelyet a zeneszerző festőművész barátja Christian Bérard halálának alkalmából komponált. A zenemű alapját képző Stabat Mater költemény 13. századi katolikus himnusz, amely egyike a legismertebb középkori énekeknek, s Mária keresztfa mellett átélt fájdalmáról szól. Poulenc Stabat Materének premierjére 1951-ben Strasbourgban került sor, s a kiváló európai fogadtatás után az Egyesült Államokban a New Yorki kritikusok körének díját kapta a legjobb kórusmű kategóriában. A szoprán szólóra, vegyeskarra és zenekarra írott alkotás a versailles-i szépségű finomságokat ötvözi a klasszikus templomok nemes és egyszerű vonalainak megrajzolásával, miközben a zeneműben bámulatos az egyensúly a diszkrét és az elsöprő lendületű tételek között.

 

A húsvéti hangversenyen a Pannon Filharmonikusok mellett Celeng Mária szoprán szólista, a Bartók Béla Leánykar (karigazgató: Rózsa Bernadett) és a Bartók Béla Férfikar (karigazgató: Lakner Tamás) lép fel.

Vissza

Rendezvénynaptár

Nincs találat!