A Hét utolsó szó budapesti ősbemutatója 2014-ben nemcsak teltházas volt, de erősen felkavarta a művészet állóvizét is. Kritikákból és interjúkból szemezgetve egyértelműen kirajzolódik, a pécsiek olyan alkotást láthatnak március 29-én a Kodály Központban, amiről vétek lenne lemaradni.
A művészóriás Mácsai Pál és Kerekes Éva tolmácsolják Esterházy Péter szavait a nagycsütörtök esti koncerten, melyen Haydn zenéje, Esterházy irodalmi zsenialitása és Nádler Istvánnak az elhangzó műhöz készített festményei alkotnak kerek egészet.
„Mindenesetre azt tapasztalhattuk, hogy sem a zene, sem a szöveg nem gyengítette egymást, feszült figyelemmel követhettük végig a teljes előadást, annak ellenére, hogy gyakran éreztem: a szöveg „férfi hangját” alakító Mácsai Pál különösen magasra tette a mércét szuggesztív előadásával, amelyet szinte lélegzetvisszafojtva lehetett hallgatni.” – olvasható a Revizor kritikájában. A katarzis csöndje című írást végigolvasva kiváló képet kapunk arról, milyen kivételes előadást álmodtak meg az alkotók.
Dubóczky Gergely az előadás ötletgazdája. Az ő felkérésére írt Esterházy új szöveget Haydn művéhez. Vezényletével a darabot már több alkalommal mutatták be, a Kodály Központban szintén Dubócky dirigálja majd a Pannon Filharmonikusokat. A vele készült részletes interjúban elmondja, hogy esett a választása erre a darabra, miért épp Esterházyval szeretett volna együtt dolgozni és kitér arra is, milyen volt a közös munka.
„Később az elkészült szöveget olvasva és a zenét belülről hallgatva már azonnal láttam, hogy mennyire pontosan dolgozott, mennyire az született meg, amit elképzeltem korábban. Egy nagyon erős ívű, folyamatos figyelmet igénylő és egyben rendkívül érdekes mű született így. A zene és a szöveg a saját medrében, ívében halad egymás mellett, olykor összekapcsolódva, egymást erősítve. Haydn és Esterházy szó szerint szerzőpárossá avanzsáltak és egységes műként tekinthetünk a megszületett Hét utolsó szóra.” A teljes interjú a Litera.hu oldalon olvasható.
Esterházy nagyon izgult a bemutató előtt – derült ki abból az interjúból, amit ugyancsak Litera.hu készített. Az itt olvasható rövid részlet mellett érdemes a teljes beszélgetést elolvasni ITT.
"A műveid kompozíciójából, összhangzatából úgy tűnik, erős kötődésed van a zenéhez, mondhatjuk úgy, zenészként, komponistaként gondolkozol. De mennyire és milyen formában része az életednek a zene? - Munka közben állandóan szól a zene, de azt nem nevezném zenehallgatásnak, vagy csak épphogy. De mégis van, hogy megállok a munkában, és „kihajolok" a zenéhez. Hogyan beszél a zene, azt szoktam figyelni."
Azt talán valóban kevesen gondolnánk, hogy Esterházy maga is meglepődött azon, milyen hatása van Haydn zenéjének és az általa írt szövegnek.
„[...] a szöveg és a zene együtt mennyire éles, drámai. Ha tudom, nem biztos, hogy meg merem írni” – nyilatkozta a bemutatót követően.
Az előadásra jegyek online a jegymester.hu oldalon vásárolhatók, valamint személyesen a Kodály Központ jegypénztárában.
Nincs találat!