Pannon Filharmonikusok

Milyen gyakran fordulnak meg Debrecenben? Milyen a kapcsolat a Kodály Filharmonikusokkal?
A nemzeti zenekaroknak most már feladata is, hogy járják az országot és koncerteket vigyenek el a saját székhelyükön kívülre is. Debrecennel élénk a kapcsolatunk, a Kodály Filharmonikusok is eljöttek már hozzánk, és mi is voltunk itt. Más zenekarokkal is folyamatos a koncertmozgás, de ez annak is köszönhető, hogy a pécsi Kodály Központ - nyugodtan mondhatom, hiszen más karmesterektől is ezt hallom - az ország legjobb koncertterme, így mindegyik zenekar igyekszik kipróbálni, elhozni a műsorát hozzánk.

Talán az országnak ebben a felében kevesebbet tudunk a Pannon Filharmonikusokról, a legutóbbi híradások az európai turnéról számoltak be. Mi minden történik a zenekar háza táján?
Éljük a régiónkban az életünket, évadonként 42 produkciót kell színpadra vinni a Kodály központban, ami elég nagy szám, nagy teher és egyúttal kihívás is a zenekarnak. Emellett fut  a budapesti bérletsorozatunk, immár 11 éve, telt házakkal, ami nagyon nagy eredmény. Talán nem tűnik szerénytelenségnek, de nagyon jó zenekar vagyunk, ezt éppen az európai turné sikere is bizonyítja. Nem könnyű darabokat játszottunk, olyan helyeken mint a berlini Konzerthaus, a lipcsei Gewandhaus és a zürichi Tonhalle, a hamburgi Laeiszhalle, a genfi Victoria Hall, Luzern, nagyon fontos visszajelzést adott a zenekarnak a turné. A zárókoncert Berlinben volt, nagy ovációt kaptunk, állva tapsoltak. Nagy megnyugvást jelent, hogy itt is megálltuk a helyünket, és most úgy érezzük, beléptünk a nagy zenekarok közé - ezt reméljük a debreceni közönség is érzékeli majd.

Pécs sok tekintetben hasonló régióközpont, mint Debrecen az országnak ebben a felében. Milyen műsorpolitikát követnek?
Nagyon sokrétű szempont alapján áll össze egy-egy évad műsora. A nagy koncertszám már eleve szab egy határt, nagyon moderneket nem játszhatunk, mert a hangversenyeket el is kell adni, ami nem könnyű. Magyarországon még mindig jellemző irányzat, hogy olyat kell játszani, ami romantikus, amit ismerünk. Beethovent vagy Brahms-ot a közönség inkább tizenötödjére is meghallgatja, annak ellenére, hogy a modern műsorpolitika néha már szeretne elfelejteni bizonyos műveket. Elvem az, hogy - persze egészséges szinten -újításokat kellene behozni. Nevelni kell a közönséget.

A közönség is nyilván hasonló összetételű, mint Debrecenben. Mi a tapasztalat, mennyire lehet nevelni, fogékonnyá tenni az embereket az újítások iránt?
Pécsett nagyon jó a közönség, nem lehet nekik rossz zenét játszani. Ez segít minket, hiszen ha nagyon óvatosak vagyunk, és tényleg mesterműveket választunk ki, akkor el lehet fogadtatni akár egy Hartmann-szimfóniát, vagy egy Hindemith-művet is, ami a magyar fülnek talán kissé "savanyú" zene. Nagyon sok olyan zeneszerző van, akinek nagyon fontos lenne játszani a műveit, a zenekarnevelés és közönségnevelés szempontjából is, ilyen például Schönberg. A jövő évadban Hartmanntól két szimfóniát is beterveztünk. Óvatosan kell eljárni, nem szabad erőltetni, de igenis lehet nevelni a koncertlátogatókat. Ezt tapasztaltam egyébként a finn zenekaromnál is, ahol a legelső ilyen daraboknál bizony üresek voltak a koncerttermek, aztán pár év múlva meg már várták ezeket. Nem lehet mindig a "biztonsági" Mozart- és Haydn-műveket előadni, kell mindig egy kis újítás. A debreceni közönség valóban hasonló lehet, mint a pécsi, több koncertem is volt már a debreceni filharmonikusokkal, és azt tapasztaltam, hogy az emberek ott is vevők mindenre, ami jó.

Az interjú teljes terjedelmében elolvasható a Kodály Filharmónia oldalán!