Pannon Filharmonikusok

 

 

 

 

 

 

 

A zene ihlette színskála érdekessége, hogy a föld színét a négy alapszín egy-egy különleges árnyalata egészíti ki, és válik a sorozat teljessé. A hangversenypalettára a bérletek április 12-től kaphatók a Művészetek Palotájában és az ismert jegypénztárakban.

 

Az évad első hangversenye komor tónussal indít, s nem véletlen ez az elmúlást és az anyaföld színét idéző árnyalat, hiszen a magyarul „múmia barna” címet viselő előadás Sztravinszkij monumentális erejű Tavaszi áldozatának bemutatásával a pogány hitvilág emberáldozatot követelő tavaszköszöntő rítusát eleveníti meg. A hangversenyen a Rácz Zoltán vezette Amadinda ütőegyüttes közreműködésével egy ősbemutatóra is sor kerül: a koncertet a zenekar állandó zeneszerzőjének Gyöngyösi Leventének újonnan komponált Sinfonia concertante című műve nyitja. Az est karmestere Bogányi Tibor.

 

Áttetsző, metsző és tiszta szín a jégkék, amelyet Sibelius első szimfóniájának dallamai varázsolnak a hangversenyterembe: a természet, a havas táj, ég, fenyők, szél finoman, érzékenyen, szemléletesen jelenik meg. A finn zeneszerző műve mellett Bogányi Gergely előadásában Csajkovszkij b-moll zongoraversenyét élvezheti a közönség, mely a szerző egyik legismertebb, legtöbbet játszott műve. Bogányi Gergely immár harmadszor játszik együtt testvérével, Bogányi Tibor karmesterrel és a Pannon Filharmonikusokkal. A nagysikerű koncertek sorában újabb kiemelkedő élményre számíthatunk.

 

Élettel teli, kirobbanó, friss és üde a zöld, amelyet a Rajna vizének sodrása mellett megidéz a Pannon Filharmonikusok Schumann Rajna parti kölni dóm ihlette III. szimfóniájának előadásával. Az estet Mozart ritkábban játszott ’kis’ g-moll szimfóniája nyitja, majd a koncert kétségtelenül legérdekesebbnek ígérkező műsorszáma Terényi Ede „Jazz” – hárfaversenye következik, amely eltér a hárfaversenyek megszokott lírai hangjától, a nagybőgőt is szólisztikusan alkalmazza, és a xilofon is nagy szerephez jut. A Vígh Andrea hárfaművész közreműködésével megvalósuló előadás dirigense Ola Rudner, a Württembergischen Philharmonie vezető karmestere, neves zenekarok és operaházak állandó vendégművésze.

 

A tűz vöröse szenvedélyes, perzselő, magával ragadó. Ezt az izzást és lángot hozza el Muszorgszkij Éj a kopár hegyen című műve és Sztravinszkij zenéje a budapesti közönségnek az áprilisi koncerten. Akárcsak Muszorgszkij boszorkái, A tűzmadár története is a népi mondavilágból ered, szláv mese a csodamadárról, varázslóról, hercegről és hercegkisasszonyokról. Beethoven Hármasversenye, de különösen Dvořak Csendes erdők című műve csellóra és zenekarra a klasszikus harmóniát, nyugvópontot képviseli a műsorban, mintegy ellenpontjaként a két másik kompozíciónak. A koncert szólistái a közös kamaramuzsikálásban is többször bemutatkozott Baráti Kristóf, Várdai István és Várjon Dénes. Az est műsorának összeállítója és a koncert dirigense Vass András, a pécsi zenekar állandó karmestere.

 

Az arany homokszín végtelensége Don Quixote örökös harcát idézi elénk. A koncertet Orbán György 4. szerenádja nyitja, majd a gordonka veszi át a főszerepet. Dohnányi Ernő egybekomponált három tételes csellóversenye után Richard Strauss Don Quixote című szimfonikus költeménye hangzik el, melyben a szerző a gordonkával személyesíti meg a habókos lovagot. Kalandjait könnyedén nyomon követhetjük, a zene érzékletesen festi le az óriásnak vízionált szélmalmokkal folytatott csatározásait. A versenyműben és a szimfonikus költeményben is Fenyő László csellóművész játékát élvezhetjük. A sorozat záró koncertjén a zenekar vezető karmestere, Bogányi Tibor vezényel.

 

BÉRLETVÁSÁRLÁS

 

további információ