Pannon Filharmonikusok

- Mennyiben más feladat, milyen tudást igényel egy koncertteremben elénekelni Rómeó és Júlia híres szerepeit, összehasonlítva egy színház színpadával?

Kriszta Kinga: Bár koncertteremben játszottuk február 9-én a Rómeó és Júliát, ennek ellenére azt gondolom, hogy több volt egy szokásos koncertszerű előadásnál.  A színházhoz hasonlóan a zenekar itt is árokban helyezkedett el és ennek következtében hatalmas teret kellett játékkal betöltenünk. Továbbá ugyanúgy jelmezben, díszletben játszottunk és színpadi világítást is kaptunk hozzá. Mindezek miatt számomra ez az este előadásként maradt meg.
Balczó Péter: Az előadás félszcenírozott megnevezéssel fut. Ezt én teljesen megrendezett produkciónak érzem. Szerintem sokkal inkább jellemző rá a minimalista jelző. A Kodály Központ önmagában impozáns látványt nyújt. Ez világítás szintén az általam minimalistának nevezett díszletelemekkel teljes egészet ad ki. Nyugodtan nevezhetjük színházi produkciónak.

- Mikor kapták meg a felkérést? Mikor kezdődtek a próbák?

K.K.: Az előző évadban is énekeltem Pécsett, Verdi Falstaffjában. Akkor kért fel Gulyás Dénes Júlia szerepére. A tényleges munkát, a próbaidőszakot január elején kezdtük.
B.P.: A felkérést szeptemberben kaptam meg és december végén-január elején kezdődtek a próbák.

- Énekelték már korábban a híres szerelmesek szerepeit?

K.K.: Nem, ez a szerep teljesen új volt számomra, erre az alkalomra tanultam meg. Sőt az az érdekes, hogy még a keringőt - amit talán a  legtöbben ismernek az operából, és gyakran szokták koncerten is előadni - sem énekeltem előtte. Mindenesetre nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy ezt a gyönyörű szerepet elénekelhetem, hatalmas élmény.
B.P.: . Nekem ennyire nem volt ismeretlen a szerep, Rómeót két éve Mariborban, Szlovéniában már énekeltem.

- Mely opera-karakterek állnak közel Önökhöz?

K.K.: Erre nehéz egyértelműen válaszolni. Véleményem szerint egy énekesnél ezt befolyásolja az, hogy melyek azok a szerepek, amelyek hangilag illenek hozzá. Nálam általában ez a kiindulópont és utána jön az ismerkedés a karakterrel, a helyzetekkel. De ha általánosítani kell, akkor azt mondanám, hogy többnyire fiatal, szerelmes lányt kell megszemélyesítenem.
B.P.: Én az elmúlt években a fiatal, szerelmes hősöket formálom meg az operaszínpadon. Traviata, Bohémélet, Pillangókisasszony, Rigoletto, Rómeó. Egyre jobban érzem magam a szerepkörben. Közel állnak hozzám ezek a karakterek.

- Milyen élmény volt énekelni februárban a Kodály Központban? Van esetleg valami kedves emlék, ami ehhez az előadáshoz fűzi?

K.K.: Tavaly már volt alkalmam a Kodály Központban énekelni, tehát ismertem a körülményeket, tudtam, hogy mennyire jó a terem akusztikája. Örültem annak, hogy újra ott énekelhettem.
Konkrét emlék most nem jut eszembe, inkább úgy fogalmaznék, hogy ezzel a produkcióval egy időszak marad meg benyomásokkal, emberekkel a közös munkáról, amire jó visszagondolni.
B.P.: Országos szinten is nívós előadást láthattak a nézők. A hely szépsége, a Pannon Filharmonikusok és Kovács János személye önmagában garancia a minőségre. Kentaur jelmezei és a világítás élővé teszi a produkciót. A szereplőgárda pedig nagy lelkesedéssel valósította meg Nagy Viktor zenét és a karaktereket tiszteletben tartó instrukcióit. Nagyon jó hangulatú, de intenzív alkotófolyamat volt január-februárban.

- Az áprilisi Rómeó és Júlia előadásra mennyi idejük van készülni?

K.K.: Mivel ezt az operát már egyszer játszottuk, ezért így könnyebb a helyzet, nem kell teljesen elölről kezdeni a munkát. Így a készülés sokkal egyszerűbb. Ennek van egy önálló része, személy szerint a francia szöveget kell alaposan átismételnem és aztán ezt követi egy közös munka a többi szereplővel az áprilisi bemutatóra, melynek épp a sűrűjében vagyunk.
B.P.: Az áprilisi előadás előtt már csak pár nap áll rendelkezésre a próbákra.

- Rómeó és Júlia után kiket fognak a közeljövőben megszemélyesíteni?

K.K.: Az Operaházban Húsvétkor lesz látható a Parsifal, amelyben az egyik viráglány szólamát fogom énekelni. Az Erkelben pedig a Hunyadi Lászlóból lesz egy sorozat, ott Gara Máriát fogom megszemélyesíteni.
B.P.: Májusban a Hunyadi László címszerepével debütálok az Erkel Színházban, Pesten és a Szöktetés a szerájból c. Mozart operában éneklek még a fővárosban. Közben Szegeden a Rigoletto Hercegét játszom.

Nagy Viktor, az előadás rendezője a következőképp foglalta össze élményeit-tapasztalatait: "Egy koncertteremben operát rendezni annyi, mint egy másik dimenzióba lépni. Más a tér, tehát az élmény is más. Az emberek nem azt várják, amit a színházban szeretnének látni-hallani, hanem egy kicsit mást, egy másfajta közösségi élményt." Ezt ígéri tehát a Rómeó és Júlia áprilisban. A rendezőtől megtudtuk, az opera nem kell, hogy a színházhoz kötődjön; hol egy koncertterem, hol egy templom, máskor egy szabadtéri színpad, vagy romos gyárépület. A lényeg a teljes élmény. Az előadás hátteréről Nagy Viktor még azt is elárulta, hogy az eredeti felkérés koncert-változatra és egy színházi előadásra szólt, de talán a koncerttermi változat olyan jól sikerült, hogy a másik feleslegessé vált. A fogadtatás olyan jó volt, hogy teljes színházi élményként élte meg minden néző az előadást.

És aki februárban már látta, de áprilisban is meg kívánja tekinteni a Rómeó és Júliát, annak elárulhatjuk, lesz újítás is: belekerülnek azok a koreografikus részek, amik az előző előadásból kimaradtak, és ez feltétlenül még mozgalmasabbá teszi a jeleneteket.