Pannon Filharmonikusok

Vezényel

Kocsis Zoltán

1952-ben született Budapesten, ötéves korában kezdett zongorázni. 1963-tól a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zongora és zeneszerzés szakos tanulója volt, majd 1968-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója lett Kadosa Pál és Rados Ferenc tanítványaként.
Nemzetközi karrierje 18 éves korában a Magyar Rádió Beethoven-versenyének megnyerésével indult, néhány év alatt szinte berobbant a… Bővebben

Közreműködik

Kocsis Krisztián

zongora Bővebben

Magyar Rádió Énekkara (mb.karig.: Pad Zoltán)

Bővebben

A műsorról

Mindig különleges esemény, ha apát és fiát egyszerre láthatjuk a színpadon. Kocsis Zoltán és a tizenhat esztendős Kocsis Krisztián közös fellépésének további pikantériát kölcsönöz, hogy a  karmester – világhírű zongoristaként – a koncerten elsőként elhangzó versenyművet, Liszt Ferenc Esz-dúr zongoraversenyét a szólista perspektívájából is kitűnően ismeri. Liszt művészetét ismerte és fontos inspirációs forrásként használta Claude Debussy és Maurice Ravel, a zenei impresszionizmus két kiemelkedő alakja is. A modernitás hajnalán azonban a zeneszerzőket már nemcsak nagy muzsikusegyéniségek, de a társművészetek képviselői, festők, táncművészek, koreográfusok művei is inspirálták. A három zenekari Noktürnt (Felhők, Ünnepek, Szirének) Debussy a festő James Whistler képei alapján készítette, míg Ravel a világhírű Orosz Balett igazgatójának, Szergej Gyagilevnek a felkérésére írta meg az antik történetet feldolgozó Dapnis és Chloét, melynek két zenekari szvitátirata is létezik.

"A Daphnis és Chloé Ravel legszerencsésebb korszakában született, akkor, amikor már kész komponista volt, azt írt, amit akart. Valamiért a komponisták fantáziája szárnyalt azokban években, amikor már érezni lehetett az I. világháború közeledtét. Akkor tájt már mindenkiben ott lappangott az a Közép-Európában általános eluralkodott idegesség, mely később a háborúhoz vezetett. A zeneszerzők aztán talán mint az utolsó békeévek zeneköltői igyekeztek kiírni magukból azt a sok szépet, amit aztán az I. világháború elsöpört." /Kocsis Zoltán/