Pannon Filharmonikusok

Vezényel

Bogányi Tibor

2017/2018-tól a hetedik évadát tölti a Pannon Filharmonikusok vezető karmestereként. Nemzetközi hírnevét a Turkui Szimfonikus Zenekar vezető dirigenseként alapozta meg. Tanulmányait a finn Sibelius Akadémián folytatta Jorma Panula és Leif Segerstam professzoroknál, stílusát Sir Colin Davisnél és Jurij Szimonovnál csiszolta készre. A világ számos zenekarát dirigálta… Bővebben

Közreműködik

Benjamin Schmid

hegedű

Pályafutásának középpontjában olyan osztrák zeneszerzők művei állnak, mint Berg, Goldmark, Korngold, Kreisler, Mozart, Muthspiel, Schönberg és Webern. Pályája elején nemzetközi zenei megmérettetések állandó díjazottja volt, az 1992-es Flesch Versenyen ő kapta a Mozart-, a Beethoven- és a közönségdíjat is. Rendszeres… Bővebben

A műsorról

Ludwig van Beethoven (1770-1827) és Erich Wolfgang Korngold (1897-1957) életútjának is minden kétséget kizáróan Bécs jelenti egyik fontos metszéspontját. A császárváros a bonni születésű Beethoven és egy évszázaddal később, az Osztrák−Magyar Monarchia cseh földről származó komponistája számára is meghatározó állomás volt, ráadásul a két mester nemcsak élvezője volt az ottani kulturális életben rejlő lehetőségeknek, de – bár eltérő mértékben – művészetükkel formálták, alakították is mindazt, amit bécsi zenének nevezünk. Beethoven élete végéig Bécsben maradt, a zsidó származású Korngold azonban a fasizmus növekvő befolyását látva elhagyni kényszerült az országot, és az Egyesült Államokban telepedett le. E változás az addig elsősorban filmzeneszerzőként jeleskedő komponista művészetében is jelentős változást hozott: hagyományos műfajú műveinek meghatározó része, köztük a most bemutatott 1947-es Hegedűverseny is már a II. világháború után keletkezett. A háromtételes versenymű voltaképpen az autonóm és alkalmazott művészet különleges ötvözete, hiszen témáinak döntő hányadát Korngold korábbi filmzenéiből kölcsönözte. A Hegedűversenyt ezúttal Beethoven két csaknem egy időben (1806-ban illetve 1807-ben) komponált, jól ismert műve, a III. Leonóra-nyitány és az V. szimfónia keretezi.