Pannon Filharmonikusok

Vezényel

Bogányi Tibor

2017/2018-tól a hetedik évadát tölti a Pannon Filharmonikusok vezető karmestereként. Nemzetközi hírnevét a Turkui Szimfonikus Zenekar vezető dirigenseként alapozta meg. Tanulmányait a finn Sibelius Akadémián folytatta Jorma Panula és Leif Segerstam professzoroknál, stílusát Sir Colin Davisnél és Jurij Szimonovnál csiszolta készre. A világ számos zenekarát dirigálta… Bővebben

Közreműködik

Bánfalvi Zoltán

Bővebben

Papp Dániel

hegedű Bővebben

Balog József

zongora Bővebben

A műsorról

A várost köszöntő díszhangverseny 2015-ben is a pécsieknek szól, a helyi közönség ezúttal a Pannon Filharmonikusok koncertmestereink különös összjátékát élvezheti! Kivételes alkalom, hogy az együttes két vezető hegedőművésze egy időben lép színpadra: Bánfalvi Zoltán zeneszerzőként debütál, kettősversenyében Papp Dánielt pedig szólistaként hallgathatjuk meg.

A Pécs Város ünnepe alkalmából adott díszhangverseny középpontjában „harcias” művek állnak. A műsort nyitó 1812 nyitányban Pjotr Iljics Csajkovszkij a napóleoni hadjáratok fordulópontját jelentő oroszországi ütközeteknek állított emléket 1882-ben, éppen hetven esztendővel tehát a híres borogyínói és moszkvai ütközet után. A szabadtéri koncerteken olykor ágyúdörgésekkel kísért programzenei alkotás a francia-orosz háború több fontos állomását is kiemeli, karakteres (nép)zenei motívumokkal és a himnuszokból vett idézetekkel jellemezve a két népet. Programzenei ihletésű Liszt Ferenc egyik legismertebb műve, a Les Preludes is, melyet a zeneszerző 1854-ben komponált a francia költő Lamartine Költői elmélkedései nyomán. A harc és győzelem témája a szimfonikus költemény ötödik, egyben utolsó részében jelenik meg, ám a szerzői szándék szerint itt nem valami külső ellenség, hanem az ember belső vívódásai és a kétségekkel szembeni küzdelmei állnak a középpontban.

A romantika korának e két remeke közé egy kortárs mű,  Bánfalvi Zoltán Kettősversenye ékelődik, mely maga is nagy mértékben merít a romantika tradícióiból. A darab komponálásakor a művészi célok között fontos helyet kapott az élményszerűség, a közvetlen érzelmi kifejezés, valamint a hangzásbeli gazdagság. A  kompozíció egyéni módon ötvözi a Rahmanyinov-zongoraversenyek, a jazz és John Williams szimfonikus filmzeneszerzői hangzásvilágát - teszi mindezt mindvégig a klasszikus zenei versenymű tradicionális keretei között.