Pannon Filharmonikusok

Vezényel

Közreműködik

A műsorról

Úti élmények, mondhatnánk a koncert programját sommázva, azonban a valóban sommás kifejezés Elgar Csellóversenyére csak áttételesen értelmezhető: Sir Edward William Elgar, a nagy (XIX–XX.) századforduló nagy angol útkeresője a késő romantikára támaszkodó sajátos stílust alakított ki, és döntően hatott az angol zene fejlődésére. Wagner nyitánya, mint az opera, amely előtt a mű felcsendül, valódi úti élményből született: 1839 nyarán viszontagságos hajóúton tért vissza Rigából Londonba. A hajósoktól hallotta a bolygó hollandi legendáját, amely a viharos tengeren megelevenedett képzeletében. Felix Mendelssohn huszonkét éves korában Itáliában tett tanulmányutat. Két évvel később IV., A-dúr szimfóniájában örökítette meg benyomásait. Harmonikus életérzést sugároz az első tétel öröme, a második líraisága, a scherzo kissé németes honvágya és az utolsó vad délolasz Saltarellója.

Wagner, Elgar, Mendelssohn
1839 nyarán Wagner sietve távozott Rigából. Útja a tengeren át vezetett vitorlás hajóval Londonba, innen Párizsba. A viszontagságos tengeri utazás egy életre szóló félelmetes élményt jelentett a zeneszerzőnek. A hajósoktól halotta a bolygó hollandi legendáját, amely a viharos tengeren megelevenedett képzeletében. Utóbb Heine novellája alapján formálta meg operájának hősét. A mű bemutatója 1843-ban volt Drezdában.
Sir Edward William Elgar brit zeneszerző, Anglia nagyjai között tartják számon. A késő romantikára támaszkodó zenei stílust alakított ki és döntően hatott az angol zene fejlődésére. Enigma-variációin kívül csellóversenye gyakran szerepel előadóművészek repertoárjában.
Mendelssohn, akit a sors a zenei alkotó géniusz mellett kedvező életkörülményekkel is megajándékozott, gazdag és szerető családja körében valóban mindent megkapott, ami művészete kibontakozását elősegíthette. Így jutott osztályrészéül többek között az utazás lehetősége is.
Huszonkét éves korában Olaszországban tett tanulmányutat. Ez az út Velencén, Firenzén, Rómán, Nápolyon és Milánón vitt keresztül, és Mendelssohn két évvel később írt A-dúr szimfóniájában örökítette meg benyomásait. Az első tétel sodró lendületű. Harmonikus életérzést sugároz. Második tétele tulajdonképpen szöveg nélküli dal. Scherzója német, Fináléja lendületes Saltarellót, délolasz táncot idéz.

FÜLSZÖVEG | A koncerthez kapcsolódó beszélgetésről részletek...