Pannon Filharmonikusok

Vezényel

Közreműködik

A műsorról

Verdi: (1813–1901) Requiem
Talán a legismertebb és legkedveltebb mű a zeneirodalom rekviemjei között. Ennek egyik oka lehet Verdi drámai ereje. A gyászmise liturgikus szövegét olyan láttató erővel öntötte zenébe, hogy ez a muzsika mindenkit megragad. Monumentalitása is túlnövi a liturgikus kereteket – mint például Bach h-moll miséje –, ezért előadására mindig koncert keretben kerül sor. Sokan állítják, hogy Verdi Requiemje tulajdonképpen latin szövegre írott opera. Valóban, a szerzőtől megszokott módon dallamai, együttesei az operai dallamosságot idézik, a tételeket és a szövegrészeket azonban mély áhítat hatja át. Kivétel talán a Dies irae megfogalmazása: a zenekar félelmetes tombolása, a kórus kiáltásai, drámai nagydobütések, a végítélet harsonáinak térben elhelyezett megszólalásai vészjóslóan festik a Harag Napjának eljövendő borzalmait és félelmét. Bosch vízióinak, vagy a Sixtus-kápolna hatalmas oltárképének zenei megfogalmazását élhetjük át.
A h-moll miséhez hasonlóan nem a liturgia szövege határozza meg a tételek számát, hanem azon belül, a szöveg tartalma szerint tagolja Verdi a Requiemet tételekké. A Dies irae például kilenc altételre oszlik. Ária, tercett, duett egyaránt található az énekkar és zenekar számára is nagy feladatot jelentő műben.