Pannon Filharmonikusok

Vezényel

Hamar Zsolt

Budapesten született. Hatéves korában kezdett zongorázni, majd a Bartók Béla Konzervatóriumban
zeneszerzést tanult. A Zeneakadémia zeneszerzés szakát Petrovics Emil osztályában végezte, a karmesterképzőn Lukács Ervin és Gál Tamás tanította. Kiváló eredménnyel diplomázott 1995-ben. A Portugál Rádió Nemzetközi Karmesterversenyén 1997-ben, valamint a 6. Nemzetközi Antonio Pedrotti Karmesterversenyen 1999-ben első helyezést… Bővebben

Közreműködik

Seres Dóra

Nevem: Seres Dóra.1980 július 18.-án születtem Szombathelyen. 1991-ben Lentiben, az Ádám Jenő Zeneiskolában kezdtem fuvolázni Pártosné Baranyai Olgánál. 1994-98 a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában folytattam zenei tanulmányaimat. Fuvolatanárom:Szeléndi Zsuzsa volt. 1998-2002 decemberéig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója voltam. Tanárom Kovács… Bővebben

A műsorról

Korszakalkotó nagy orosz komponista, Rimszkíj-Korszakov (1844-1908) műve, a Nagy orosz húsvét című nyitány indítja ezt az izgalmas koncertet. Mint zeneszerző, mint tanár, igen nagy hatással volt kortársaira és az őt követő nemzedékekre. Sztravinszkij is mesterének tartja. A nyitány bemutatója 1888 telén volt Pétervárott. Zenei anyaga egy ortodox népének gyűjteményből való. Önéletrajzában a szerző így jellemzi darabját: „…átmenet Nagyszombat borongós, sejtelmes estjéből Húsvétvasárnap reggelének féktelen ujjongásába.”
Carl August Nielsen (1865-1931), kinek Fuvolaversenye hangzik fel, Dánia legismertebb, ma is tisztelt és ünnepelt zeneszerzője. Korai művei a későromantika hangvételétől távolságot tartó klasszicista esztétika jegyében születtek. 1910 után komponált darabjaiban megjelennek a korabeli európai zene modern elemei is. Fuvolaversenyét az e hangszer virtuózai szívesen tűzik műsorukra.
Igor Sztravinszkij (1882-1971) Petruska című balettje hangversenytermi előadásban is gyakori és közkedvelt. Csak nagy felkészültségű és virtuóz hangszeres képességekkel rendelkező zenekarok tűzik műsorukra. Sztravinszkij e darabot először zenekarral kísért zongoradarabnak szánta, ebben a formában akarta megörökíteni az orosz népmesék tragikus figuráját. Gyagilev kérésére irt ebből az anyagból táncjátékot, amely 1911-es párizsi bemutatóján olyan nagy sikert aratott, hogy szerzője – akit a Tűzmadár bemutatóján előző évben már felfedezett a világ – hosszú időre irányt szabott az új európai zene fejlődésének. A zongora azonban még a táncjátékban is jelentős, szólisztikus szerepet játszik. A Petruska zenéjét népi elevensége, humora, realisztikus ábrázolókészsége és mély költészete mellett számos bravúros zeneszerzői tulajdonság avatja korszakalkotó remekművé. Ilyen elsősorban a hangszerelés, amely Rimszkij-Korszakov iskoláját dicséri. Csak kevés szerzőnek sikerült a vásári sokadalom zsibongását valóban életszerű, hiteles atmoszféraként megteremteni, melyből az eleve kudarcra ítélt bábfigura alakja oly rokonszenvet keltően emelkedik ki.