Pannon Filharmonikusok

Vezényel

Közreműködik

A műsorról

Schubert egyike a stílusperiódusok határán álló, Janus-arcú komponistáknak. Éppúgy tekinthető romantikusnak, mint klasszikusnak. Legtöbb művének tartalmi oldala, hangulati szférája és egész világlátása a romantikához sorolja. Ugyanakkor zenei kifejezőeszközei még teljesen, vagy majdnem teljesen a bécsi klasszikus örökség példáját követik. Schubertet – akit legtöbben utúlérhetetlen dalszerzőnek ismernek – gyakran beskatulyázzák eme kategóriába. Azonban zongoramuzsikájának, szimfóniáinak, sőt kamarazenéjének ismerete mellett hányan ismerik kórusait, egyházi alkotásait? Hat misét, egy Stabat Mater-t, oratóriumtöredéket és számos kisebb művet írt a musica sacra területén. Korai miséi (G-dur; C-dur) Mozart példáját követik, míg két nagyszabású miséje (Asz-dur; Esz-dur) új utakat mutat. Ez utóbbi halálának évében, 1828-ban készült. Amíg dalaiban dallami és formai koncepciói a szövegből fakadnak, e műben csak két részlet van, amely hasonló módon drámai: a Credo Crucifixus-a és az Agnus Dei. Az egész mű azonban tartózkodik a teátrális effektusoktól: egyszerűség, tömörség jellemzi. A mise jellemzően öt főrésze helyett Schubert műve hat tételes. A Sanctus-t követő rész önállósul, így a Benedictus hat tételessé bővíti a misét. Természetesen a kontrapunktikus Osanna e tétel végén is megjelenik.