Pannon Filharmonikusok

Vezényel

Bogányi Tibor

2017/2018-tól a hetedik évadát tölti a Pannon Filharmonikusok vezető karmestereként. Nemzetközi hírnevét a Turkui Szimfonikus Zenekar vezető dirigenseként alapozta meg. Tanulmányait a finn Sibelius Akadémián folytatta Jorma Panula és Leif Segerstam professzoroknál, stílusát Sir Colin Davisnél és Jurij Szimonovnál csiszolta készre. A világ számos zenekarát dirigálta… Bővebben

Közreműködik

Komlósi Ildikó

mezzoszoprán

Komlósi Ildikó mezzoszoprán Békésszentandráson született. Diplomáját 1984-ben szerezte a Zeneakadémián, majd Londonban, illetve a Milánói Scala ösztöndíjasaként képezte tovább magát. Ugyanebben az évben szerződtette az Operaház. 1986-ban Philadelphiában a Pavarotti-énekverseny győztese lett, majd Verdi Requiemjében debütált Pavarotti mellett Lorin Maazel… Bővebben

A műsorról


A 200 éves Pannon Filharmonikusok hangversenysorozata a Művészetek Palotája Bartók Béla Hangversenyteremben

Műsor:
Webern: Passacaglia, op.1
Mahler: Kindertotenlieder (Gyermekgyászdalok)

Dohnányi: 2. (E-dúr) szimfónia, op.40

A koncert első felében két, egymáshoz közeli időben született, nem hivatalosan tanítvány és mester viszonyban álló zeneszerzőtől való művet hallhat a közönség.
Anton Webern (1883–1945) 1908-ban komponált Op. 1-es, Passacaglia című műve a barokk korból származó kötött basszus feletti variációsorozatot értelmezi újra, modern hangszerelési eszközökkel. Az ellenpontos technika azonban lehetőséget ad az érzékien szép hangzás kibontására is, így Webern e korai alkotása ma már a modern zene klasszikus művének számít.
Az Arnold Schönberg és tanítványai, Alban Berg és Anton Webern által önként vállalt példaképnek és mesternek tekintett Gustav Mahler (1860–1911) a maga pályájának egyik klasszikus alkotását jelentő Gyermekgyászdalok című dalciklusát 1901–1904 között alkotta kedvenc költője, Friedrich Rückert gyermekei halála hatására megírt öt elégiája nyomán. A feleség, Alma Mahler szerint Mahler ezzel a sorozattal kihívta maga ellen a végzetet, amivel arra utalt, hogy nem sokkal megírása után ő is elvesztette egyik gyermekét. „A ciklussal Mahler megragadó lírai művet alkotott. Zenei anyagát nemes szimfonikus melodika adja, … (ám) a legerősebb drámai hatás sem csábítja Mahlert arra, hogy átlépje a dalszerűség határait” – írta Bruno Walter, aki nemcsak egyik leghivatottabb tolmácsolója, de egyik legszemélyesebb barátja is volt a 100 éve elhunyt osztrák mesternek. Ugyanakkor egyik életrajzírója, Kurt Blaukopf a következőket írja: „Mahler zenéje itt már megszabadul a korábbi dalművészetét jellemző stílusjegyektől, az egyszerű folklórtól, az indulóritmustól, a katonai szignáltól, a népies-táncos hangvételtől, és olyan csúcsra emelkedik fel, ahonnan már Schönberg ... Pierrot Lunaire-je (1912), Anton Webern Rilke-dalai (1910) és Alban Berg Altenberg-dalai (1912) is láthatók.”
A koncert második felében a Pannon Filharmonikusok a magyar zenei élet nagy adósságtörlesztéséből veszi ki ismét a maga részét. Az elmúlt fél évszázadban a politikai okok miatt szinte száműzött Dohnányi Ernő (1877–1960) 1944-ben elkezdett és végleges formájában 1956-ban befejezett 2., E-dúr szimfóniáját adják elő, a néhány éve bemutatott 1. szimfónia, a Ruralia hungarica és a Szimfonikus percek után.