A műsorról
Haydn, Mozart, Beethoven
Nagyszerű dolog a bécsi klasszikus kor három nagyját egy hangversenyen hallani. Az „Ethos et Spiritus” talán ebben a korban, ebben a stílusban nyilvánul meg legtermészetesebben. Haydn mester száz-egynéhány szimfóniájának kimeríthetetlen változatosságából most a „La passione” című művét halljuk. Persze a nevet most sem Haydn adta, mint a legtöbbhöz, ezt is az utókor ragasztotta hozzá. Ezek az elnevezések azonban fölöttébb találóak: a szenvedély alcím jól illik e viharos temperamentumú, sötét tónusú zenére.
Mozart egyetlen esztendő alatt (1775, ekkor 19 éves) öt hegedűversenyt komponált. A megszólaló A-dúr meglepetésekkel teli. Az indulás, a szólóhangszer bemutatkozása mind Mozart kimeríthetetlen fantáziáját bizonyítja. Finoman differenciált ritmika adja a lassú tétel dallamosságát és báját. A zárótétel is nyugodt menüett, izgalmat a középrészben felhangzó törökös hangvételű epizód okoz, amely már a Szöktetés a szerájból című opera előfutárának tekinthető.
Nem gyakran hangzik el koncerteken Beethoven VIII. szimfóniája. Ez a kései darab azonban több és mélyebb, mint amit a felületes találkozás jelenthet: hallgathatjuk gondtalan csillogásnak, azonban sodró tempói, dübörgő fortissimói, furcsa menüettje nyugtalanságot sejtet. Kedves színfolt a második tétel, amely nem is igazán lassú: Beethoven ezzel állít szellemes emléket Mälzelnek, a metronóm feltalálójának.
FÜLSZÖVEG | A koncerthez kapcsolódó beszélgetésről részletek...