Nagy-Britannia szinte összes jelentős zenekarát vezényelte, gyakori vendége Hollandia, Belgium és Franciaország vezető szimfonikus zenekarainak, operaházainak és táncszínházainak, illetve dolgozik Ausztriában, Svédországban, Hong Kongban és Rio de Janeiroban. Több mint 500 műből álló koncerttermi repertoárjából kiemelkednek például Haydn szimfóniái, Stravinsky, Bartók és Messiaen művei illetve oratórikus művek, hatásos opera-repertoárja… Bővebben
Jegyárak: 4990, 3990, 2990, 1000
Hector Berlioz művészi habitusához a nagyszabású, ragyogó zenekari tablók állnak közel. Erről tanúskodik Benvenuto Cellini című operájának közzenéje: a Római karnevál is. A színpadi mű főszereplő szerelmespárja méltatlan helyzetéből menekülve a karneváli forgatag leple alatt tervezi szökését. A nyüzsgő, színpompás népünnepély-zene az opera 1. felvonásának szerelmi kettősét is felidézi. A hegedűre és gordonkára írt Kettősverseny Johannes Brahms utolsó zenekari darabja. Az őt pályája elindításában patronáló J. Joachim hegedűművésszel magánjellegű vitát követően eltávolodtak egymástól. Brahms a darab Joachimnak címzett hegedűszólójával bírta barátját békülésre. A klasszikus gondolkodás számára szokatlan felépítésű 1. tétel után áttekinthető, a német romantikára jellemző dalforma és hetyke rondó következik. Szergej Rahmanyinov pályájának csúcsán írt 2. (e-moll) szimfóniája stiláris értelemben 19. századi alkotás. A lassú bevezetéssel feltáruló 1. tétel hömpölygő dallamaival, a 2. tétel haláltánc-jellegével, a 3. tétel idillikus hangjával, a finálé ezek harmonikus összefűzésével ejti ámulatba a hallgatót.
Nincs találat!