Pannon Filharmonikusok

Vezényel

Ola Rudner

A svéd karmester hegdűművészként kezdte pályafutását, a Paganini verseny győztese és a legendás Végh Sándor asszisztense volt, majd különböző zenekarok - Camerata Slazburg, Volksopera Vienna, Vienna Symphony Orchestra - koncertmestere.
1995-ben megalapította a Philharmonia Wien-t, majd 2001-2003 között az ausztrál Tasmanian Orchestra vezető karmestere, 2003 és 2008 között a… Bővebben

Közreműködik

Razvaljajeva Anasztázia

hárfa

Razvaljajeva Anasztázia 1986-ban született Oroszországban, 1993 óta Magyarországon él. Hét évesen kezdett el hárfázni, édesanyja, Gorbunova Natalia volt az első tanára. Nyolc éves korától Felletár Melindánál tanult a Szegedi Liszt Ferenc Konzervatóriumban. 2011-ben szerzett diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen,… Bővebben

A műsorról

A programba pillantva, Mozart g-moll szimfóniája láttán talán sokakban a K.550-es jegyzékszámú szimfónia népszerű dallama idéződik fel, ezúttal azonban nem ezt hallhatjuk, hanem a Sturm und Drang korszakban keletkezett testvérét, a ritkábban játszott ’kis’ g-moll szimfóniát. A koncert kétségtelenül legérdekesebbnek ígérkező műsorszáma Terényi Ede "Jazz" - hárfaversenye. A kolozsvári komponista, aki a legkülönbözőbb szerzőknek írt már hommage-okat, e művével Gershwin előtt tiszteleg. Eltér a hárfaversenyek megszokott lírai hangjától, a nagybőgőt is szólisztikusan alkalmazza, és a xilofon is nagy szerephez jut. Beszámolóiból tudjuk, hogy Schumannra nagy hatást gyakorolt a kölni dóm. Aki valaha járt benne, látta gigantikus méreteit, megértheti, miért nyűgözte le annyira a komponistát. Harmadik szimfóniájának ötlete, melyet a Rajna menti városba, Düsseldorfba költözése után nagyon rövid idő alatt vetett papírra, a kölni dóm megpillantásakor merült fel benne, így nem meglepő, hogy a szokatlan módon öt tételes mű rejtett programja is a székesegyházhoz kapcsolódik.