Budapesten született. Hatéves korában kezdett zongorázni, majd a Bartók Béla Konzervatóriumban
zeneszerzést tanult. A Zeneakadémia zeneszerzés szakát Petrovics Emil osztályában végezte, a karmesterképzőn Lukács Ervin és Gál Tamás tanította. Kiváló eredménnyel diplomázott 1995-ben. A Portugál Rádió Nemzetközi Karmesterversenyén 1997-ben, valamint a 6. Nemzetközi Antonio Pedrotti Karmesterversenyen 1999-ben első helyezést… Bővebben
Nevem: Seres Dóra.1980 július 18.-án születtem Szombathelyen. 1991-ben Lentiben, az Ádám Jenő Zeneiskolában kezdtem fuvolázni Pártosné Baranyai Olgánál. 1994-98 a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában folytattam zenei tanulmányaimat. Fuvolatanárom:Szeléndi Zsuzsa volt. 1998-2002 decemberéig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója voltam. Tanárom Kovács… Bővebben
Korszakalkotó nagy orosz
komponista, Rimszkíj-Korszakov (1844-1908) műve, a Nagy orosz
húsvét című nyitány indítja ezt az izgalmas koncertet. Mint zeneszerző, mint
tanár, igen nagy hatással volt kortársaira és az őt követő nemzedékekre.
Sztravinszkij is mesterének tartja. A nyitány bemutatója 1888 telén volt
Pétervárott. Zenei anyaga egy ortodox népének gyűjteményből való. Önéletrajzában
a szerző így jellemzi darabját: „…átmenet Nagyszombat borongós, sejtelmes
estjéből Húsvétvasárnap reggelének féktelen ujjongásába.”
Carl August
Nielsen (1865-1931), kinek Fuvolaversenye hangzik fel, Dánia
legismertebb, ma is tisztelt és ünnepelt zeneszerzője. Korai művei a
későromantika hangvételétől távolságot tartó klasszicista esztétika jegyében
születtek. 1910 után komponált darabjaiban megjelennek a korabeli európai zene
modern elemei is. Fuvolaversenyét az e hangszer virtuózai szívesen tűzik
műsorukra.
Igor Sztravinszkij (1882-1971) Petruska című
balettje hangversenytermi előadásban is gyakori és közkedvelt. Csak nagy
felkészültségű és virtuóz hangszeres képességekkel rendelkező zenekarok tűzik
műsorukra. Sztravinszkij e darabot először zenekarral kísért zongoradarabnak
szánta, ebben a formában akarta megörökíteni az orosz népmesék tragikus
figuráját. Gyagilev kérésére irt ebből az anyagból táncjátékot, amely 1911-es
párizsi bemutatóján olyan nagy sikert aratott, hogy szerzője – akit a Tűzmadár
bemutatóján előző évben már felfedezett a világ – hosszú időre irányt szabott az
új európai zene fejlődésének. A zongora azonban még a táncjátékban is jelentős,
szólisztikus szerepet játszik. A Petruska zenéjét népi elevensége, humora,
realisztikus ábrázolókészsége és mély költészete mellett számos bravúros
zeneszerzői tulajdonság avatja korszakalkotó remekművé. Ilyen elsősorban a
hangszerelés, amely Rimszkij-Korszakov iskoláját dicséri. Csak kevés szerzőnek
sikerült a vásári sokadalom zsibongását valóban életszerű, hiteles
atmoszféraként megteremteni, melyből az eleve kudarcra ítélt bábfigura alakja
oly rokonszenvet keltően emelkedik ki.
Nincs találat!