Pannon Filharmonikusok

1941-ben a Palestrina és a Cecília kórusok egyesítéséből Bárdos Lajos alapította a Budapesti Kórust.
(Az 1916-ban alakult Palestrina Kórus elsők között mutatta be Kodály Psalmus Hungaricus-át, Bartók Cantata Profana-ját. A Cecilia Kórus 1921-ben alakult az a capella-éneklés sajátos feladatával.).
Hamarosan a hazai oratórium kóruskultúra egyik legjelesebb és legismertebb képviselőjévé vált.

Az együttescélja kezdetektől napjainkig az a capella és a zenekari karénekművészet ápolása és a magyar zenei kultúra fejlesztése idehaza és külföldön egyaránt.
A hazai zenei élet számos budapesti és vidéki rangos eseményein kívül az utóbbi évtizedben több olasz-, német-, franciaországi, hollandiai és ausztriai turné sikerei is bizonyították az együttes előadásainak művészi színvonalát.

A Budapesti Kórus hat évtized alatt 130 – köztük sok világhírű – karmester vezényletével több, mint 1200 hangversenyt adott nagyrészt Magyarországon, de Európa számos országában – működése óta eddig négy alkalommal Olaszországban - is.
A kórus repertoárja lenyűgözően gazdag: 116 komponista – Bach, Händel, a bécsi klasszikusok, a romantikusok és a huszadik század szinte valamennyi híres oratóriumát – szám szerint 325 művét mutatta be.

Hanglemez készült 25 zeneszerző 48 szerzeményéből, többek között Otto Klemperer vezényelte Bach Magnificat-jából, Liszt Ferenc és Kodály Zoltán minden nagy művéből is készült felvétel.

A Forrai Miklós vezényelte Krisztus oratórium Párizsban Grand Prix díjat nyert. Nemzedékek ismerték meg ezt a zenei műfajt a Népszerű oratóriumrészletek lemezről.
A Budapesti Kórus karigazgatói 1941 óta Bárdos Lajos, 1948-78-ig Forrai Miklós, 1978 és 1984 között Margittay Sándor majd 1984-2001 végéig Antal Mátyás voltak.
2002-2006 februárig Tóth András irányította a testületet, aki korábban a nagymúltú Honvéd Férfikar vezetője volt. Megbízatása 2006. február 27-én lejárt.
Tóth András karigazgató megbízatásának lejártát követően a Budapesti Kórus Egyesület nyílt pályázaton hirdette meg a karigazgatói állást. A pályázók közül az Egyesület közgyűlése Kaposi Gergelyt, a Magyar Állami Operaház karmesterét választotta karigazgatónak, helyetteséül - szintén a pályázók közül - Demjén Andrást, a Baár-Madas Református Gimnázium tanárát.
Demjén Andrást a karigazgató-helyettesi állásban 2007-ben Kaposi karigazgató meghívására - Csádi Nóra, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem IÉTK-szakos ötödéves hallgatója követte. Kaposi Gergely karigazgató 2009. január 31-én - a Győri Nemzeti Színházban 2008. szeptemberétől elnyert zeneigazgatói tevékenységére való hivatkozással - tisztségéről lemondott.
2009. februárban kiírt karnagyi pályázatra beérkezett pályázók közül az Egyesület február 26-i közgyűlése a Budapesti Kórus vezető karnagyává Cser Miklóst választotta. 1990-ben megszűnt az állami mecenatúra – mely évtizedekig az Országos Filharmónia révén működött – jelenleg a kórus egyesületként tartja fenn magát.