Pannon Filharmonikusok

www.pfz.hu
Regisztráció

europa cantat

civitatis

Harmonia Humana - Pécs 2007/2008

2008. jan 24 19:30 | PTE Romhányi Aula

Breitner-bérlet 2010/2011 | Gyermán-bérlet 2010/2011 | Kodály-bérlet |

    Műsor

  • Erik Satie: Gymnopédies no.1., no.3.
  • Johannes Brahms: D-dúr hegedűverseny op. 77
  • César Franck: d-moll szimfónia

Zenekar

Pannon Filharmonikusok

Vezényel

Hamar Zsolt

Budapesten született. Hatéves korában kezdett zongorázni, majd a Bartók Béla Konzervatóriumban
zeneszerzést tanult. A Zeneakadémia zeneszerzés szakát Petrovics Emil osztályában végezte, a karmesterképzőn Lukács Ervin és Gál Tamás tanította. Kiváló eredménnyel diplomázott 1995-ben. A Portugál Rádió Nemzetközi Karmesterversenyén 1997-ben, valamint a 6. Nemzetközi Antonio Pedrotti Karmesterversenyen 1999-ben első helyezést… Bővebben

Közreműködik

Kelemen Barnabás

hegedű

1978-ban született Budapesten. Hegedűtanulmányait hatévesen kezdte, tizenegy évesen pedig felvették a Liszt Ferenc Zeneakadémia előkészítő tagozatára Perényi Eszter osztályába, ahol 2001-ben diplomázott. Megannyi sikeres nemzetközi versenyszereplés után 1997-ben elnyerte a Nemzetközi Szigeti József Hegedűverseny második díját, az 1999-es Salzburgi Mozart-verseny… Bővebben

A műsorról

Eric Satie: (1866-1925) Gymnopédies három zongorára írott tételéből kettőt, a no.1.-t és a no. 3.-t maga Debussy hangszerelte meg. Satie szarkasztikus gúnnyal üzen hadat a romantikának. S hogy igaza volt-é? A koncerten eldönthetjük: az egyik legnagyobb és legszebb versenymű (Brahms: (1833-1897) D-dur hegedűverseny op.77.) után francia romantikus szerzőnél szokatlan expressivitású mű: César Franck: (1822-1890) d-moll szimfóniája következik. Brahms hegedűversenye igazi próbatétel nem csupán a szólistának, hanem a zenekar tagjainak is. A megvalósítás nehézségeit azonban a mester utólérhetetlen dallam és harmóniavilággal jutalmazza. A művet az 1879-es esztendő első napján mutatta be a lipcsei Gewandhaus zenekarával Joachim József, a múlt század világhírű, magyar származású hegedűművésze. A bemutatót maga a szerző vezényelte. Röviddel a bemutató után Brahms és Joachim Budapesten is előadták a hangversenyt, megelőzve a darab bécsi bemutatóját. Részlet a Pesti Napló kritikájából: „…Népszerű lesz-e valaha, bajos volna eldönteni. Hogy a könnyen érthetőség, a világosság, a tetszős elem, szóval az, a mi népszerűséget biztosít, nincs meg benne, körülbelül megállapítható.” Ma már tudjuk: nem ez az egyetlen kritikusi tévedés a zenetörténetben. Bár a korabeli előadók sokáig ellenálltak – hírhedt nehezsége valóban visszatartó erő, sőt még mendemondák is kerintek a népszerűsítés ellen, miszerin a második téttel egyetlen szép dallamát nem a szólista, hanem az oboa játsza, - a századforduló után már akadtak művészek, akik a művet Joachim színvonalához méltóan voltak képesek megoldani. Cesar Franck egyetlen szimfóniát írt. Egész életében hagyománytisztelőnek bizonyult, szimfóniája a hagyományokkal ellentétben mégis három tételes. I.t. Lento – Allegro; II.t. Allegretto; III.t. Allegro non troppo. Feltételezhető, hogy Liszt Ferenc szimfonikus költeményeinek hatására választotta a három tételes formát, melynek minden tételét tematikus rokonság fűz össze. Talán ez is Liszt hatása. Az eredmény: ugyanaz a gondolat többféle formában, többféle jelentést hordozva jelenik meg. Hangszerszólói kiemelkedő szépségűek.

Rendezvénynaptár

Nincs találat!