Reiso Pécs
Hotel Lycium****
Pécsi Állatkert
Mecsek Egyesület
Hetényi Pincészet
Zsályaliget Élménypark
Fabrik Barkács Szaküzlet
Katica tanya
E.ON Hungária Zrt.
Ipark Pécs
OTP Klub
Pécsi Balett
Lakics Gépgyártó Kft.
Gépszer
Emberi Erőforrások Minisztériuma
http://www.pnsz.hu/
Pécs, a kultúra városa
Mischl Autóház
Öko-Trade Kft
Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet
Mecsekerdő Zrt
Dél TAKARÉK
Pécsi Tudományegyetem
Kloé Exlusive Fashion
LAFARGE Cement Magyarország Kft.
Gondoldó Kft. 

A Pannon Filharmonikusok állandó karmestere, az egyesült államokbeli California Artists Management exkluzív művésze. A 2005/2006-os évadban Fischer Iván asszisztenseként dolgozott a Budapesti Fesztiválzenekarnál, 2006 őszétől felkérésre az együttes betanító karmestere. Dolgozott együtt a MÁV Szimfonikus Zenekarral, a Miskolci Szimfonikus Zenekarral, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Szimfonikus Zenekarával, a Szombathelyi… Bővebben
zongora
Csalog Gábor a magyar zenei élet formabontó egyénisége. 11 évesen vették fel a Liszt Ferenc Zeneakadémia Különleges Tehetségek tagozatára. Tanára volt többek között Czövek Erna, Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Kurtág György és Schiff András. Zeneakadémiai diplomája megszerzése után az USA-beli… Bővebben
A 200 éves Pannon Filharmonikusok hangversenysorozata
a Művészetek Palotája Bartók Béla Hangversenyteremben
Műsor:
Haydn: D-dúr („A csoda”) szimfónia, Hob. I:96
Kurtág: …quasi una fantasia...
Mahler: 1., D-dúr („A titán”) szimfónia
Ez a koncert a jelen és a múlt hagyományainak laza összefüggéseihez kapcsolható. Joseph Haydn (1732–1809) 1791-ben Londonban bemutatott Miracle (Csoda) szimfóniája – a legenda szerint szerencsés kimenetelű balesettel végződő bemutatója ellenére is – mint a maga által kialakított szimfóniastílus és koncepció mintapéldája kötődik a bécsi klasszikus hagyományhoz, melynek egyik része a menüettben feldolgozott alsó-ausztriai népdal is. Kurtág György (1926) 1987–88-ban komponált „...quasi una fantasia” című, op. 27-es sorszámú műve címével és opusszámával is Beethoven két ilyen alcímű zongoraszonátájára, közte a népszerű Holdfényszonátára utal. A zongorára és kamaraegyüttesre írott mintegy 10 perces mű különlegességét az adja, hogy a Holdfényszonáta nyitó tételéhez hasonlóan rendkívüli csendesség és nyugalom a legfőbb jellemzője, egy igen sűrű részt leszámítva. Gustav Mahler (1860–1911) 1889-ben Budapesten bemutatott 1., D-dúr (A titán) szimfóniája „hivatalosan” ugyan Jean Paul novellája nyomán készült, benne azonban a zeneszerző kifejezte a Weber unokájának felesége iránti plátói szerelmét is.
Nincs találat!