Pannon Filharmonikusok

Vezényel

Vass András

A Pannon Filharmonikusok állandó karmestere, az egyesült államokbeli California Artists Management exkluzív művésze. A 2005/2006-os évadban Fischer Iván asszisztenseként dolgozott a Budapesti Fesztiválzenekarnál, 2006 őszétől felkérésre az együttes betanító karmestere. Dolgozott együtt a MÁV Szimfonikus Zenekarral, a Miskolci Szimfonikus Zenekarral, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Szimfonikus Zenekarával, a Szombathelyi… Bővebben

Közreműködik

Csalog Gábor

zongora

Csalog Gábor a magyar zenei élet formabontó egyénisége. 11 évesen vették fel a Liszt Ferenc Zeneakadémia Különleges Tehetségek tagozatára. Tanára volt többek között Czövek Erna, Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Kurtág György és Schiff András. Zeneakadémiai diplomája megszerzése után az USA-beli… Bővebben

A műsorról

Műsor:
Haydn: D-dúr „Miracle” (Csoda) szimfónia, No.96
Kurtág: …quasi una fantasia…
Mahler: I. „A Titán” szimfónia, (D-dúr)

Ez a koncert jelen és múlt hagyományainak laza összefüggéseihez kapcsolható.
Joseph Haydn (1732–1809) 1791-ben Londonban bemutatott „Miracle” (Csoda) szimfóniája – mesés történetű, szerencsés kimenetelű balesettel végződő bemutatója ellenére is – mint a maga által kialakított szimfóniastílus és koncepció mintapéldája kötődik a „bécsi klasszikus” hagyományhoz, melynek egyik része a menüettben feldolgozott alsó-ausztriai népdal is.
Kurtág György (1926) 1987–1988-ban komponált „...quasi una fantasia” című, Op. 27-es sorszámú műve címével és opusszámával is Beethoven két ilyen alcímű zongoraszonátájára, közte a népszerű Holdfény szonátára utal. A zongorára és kamaraegyüttesre írt, mintegy 10 perces mű különlegességét az adja, hogy a Holdfény szonáta nyitótételéhez hasonlóan rendkívüli csendesség és nyugalom a legfőbb jellemzője, egy igen sűrű részt leszámítva.
Gustav Mahler (1860–1911) 1889-ben Budapesten bemutatott 1., D-dúr , A titán alcímű szimfóniája ugyan Jean Paul novellája nyomán készült, benne azonban a zeneszerző kifejezte a Weber unokájának felesége iránti plátói szerelmét is. A boldog természeti idillhez és az ironikus, önironikus karakterekhez népi és népies fordulatokat, a gyászindulóhoz egy ismert francia nép- és gyermekdalt idéz meg Mahler, gazdag monarchikus ízzel. De az igazi csúcspont a Pokoltól a Paradicsomig feliratú finálé, melyben – önvigasztalásként – Händel Messiásának Halleluja kórusából, a basszusfugato És országának nem leszen vége kezdetű témáját használja fel formaalkotó elemként a zeneszerző.