Pannon Filharmonikusok

Vezényel

Kocsis Zoltán

1952-ben született Budapesten, ötéves korában kezdett zongorázni. 1963-tól a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zongora és zeneszerzés szakos tanulója volt, majd 1968-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója lett Kadosa Pál és Rados Ferenc tanítványaként.
Nemzetközi karrierje 18 éves korában a Magyar Rádió Beethoven-versenyének megnyerésével indult, néhány év alatt szinte berobbant a… Bővebben

Közreműködik

Kelemen Barnabás

hegedű

1978-ban született Budapesten. Hegedűtanulmányait hatévesen kezdte, tizenegy évesen pedig felvették a Liszt Ferenc Zeneakadémia előkészítő tagozatára Perényi Eszter osztályába, ahol 2001-ben diplomázott. Megannyi sikeres nemzetközi versenyszereplés után 1997-ben elnyerte a Nemzetközi Szigeti József Hegedűverseny második díját, az 1999-es Salzburgi Mozart-verseny… Bővebben

A műsorról

Műsor:
Dvořak: IX. szláv tánc
Bartók: Hegedűverseny No.2
Brahms: IV. szimfónia (e-moll) op.98

… a Pannon Filharmonikusok művészei
… a zenekar egykori és mai vezető karmesterei
… Brahms szimfóniái
… Magyarország fiatal, tehetséges szólistái és

… Ön!

Antonín Dvořák (1841–1904) Brahms magyar táncainak hatására és nyomán írta a maga két sorozatba szedett Szláv táncait 1878-ban, illetve 1886-87-ben. A 2. sorozatot nyitó, ritkán használt hangnemű H-dúr tánc a maga harsány életkedvével remek koncertnyitó.
Bartók Béla (1881–1945) harminc évvel fiatalkori hegedűversenye után, 1938-ban írta ma már II. hegedűversenyként számon tartott „nagy” hegedűversenyét, amely a hangszer XX. századi irodalmának legnagyobb kihívásai közé tartozik. Nemcsak a különböző technikai megoldások, hanem elsősorban a mű megkívánta mély átélés és „emberi kvalitások” miatt nehéz feladat a hegedűművészeknek megvalósítani Bartók zenei és emberi szintézisteremtő képességének e ragyogó bizonyítékát.
Johannes Brahms 1884-85-ben, e műfajban utolsó alkotásaként komponált IV. e-moll szimfóniája elsősorban tételeinek egységesen komoly, nemegyszer komor karaktereivel tűnik ki szimfóniái sorából. A csendes mélabútól a hősies szenvedélyességig ívelő nyitótételt egy a küzdelem férfias pátoszát megjelenítő második, majd egy mosolytalan scherzójú harmadik tétel követ. A finálé nagyszabású variációs passacagliája a zenetörténeti hagyományok iránti tisztelet jegyében zárja a szimfóniát.